A németek szerint nincs véleményszabadság Németországban

Sokan panaszkodnak arra, hogy részletekbe menően próbálják meg előírni számukra, hogyan kellene viselkedniük.

Egyre több németnek van elege a véleményterrorból és ennek sokan hangot is adnak a fővárosban tiltakozások alkalmával (A kép illusztráció) Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

A példa nem egyedi: az intézet éppen tavaly érdeklődött afelől, hogy ma lehet-e még cigánypecsenyét rendelni vagy a habcsókot négercsóknak nevezni – a jelentős többség igennel válaszolt. A „cancel culture” jelenségről is kérdezték a résztvevőket: erről a megkérdezettek csupán 24 százaléka hallott, és csak 11 százalék tudta megmondani, mit jelent pontosan.

Az intézet rámutat:

érdekes kérdés, hogy miként áll elő az egyenlőtlenség a polgárok beszéd- és viselkedésnormái, illetve annak érzékelése között, hogy mi az, ami társadalmilag toleráható és mi az, ami nem.

Aki személyes körben cigánypecsenyét rendel vagy nem használja a férfi és női nemet is jelölő „gendercsillagot”, azon aligha fognak megbotránkozni társai. A kérdés tehát az, honnan jön az a benyomás, hogy ezt nem lehet megtenni – ez pedig csak a média e folyamatban betöltött szerepével magyarázható. Nélküle ugyanis nem jöhetne létre ilyen nyilvános nyomás a többség beállítottságával szemben. Ennek fényében sok tényező szól amellett, hogy az ilyen témákkal kapcsolatos intellektuális viták részben függetlenedtek az emberek valós hétköznapi életétől. Ez azonban konfliktushelyzetet teremt a társadalomban, ami problémás az érintett médiumoknak, mivel veszélybe kerül a hitelességük. Ezzel együtt az emberek arra való készsége sem határtalan, hogy hagyják magukat nyelvileg irányítani – a megkérdezettek 55 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy szándékosan utasítja el, hogy nyelvhasználatát úgy igazítsa, hogy mondanivalója politikailag korrekt legyen. Ebben csak a Zöldekre szavazók voltak megosztottak.

Aki viszont megpróbál olyan szabályokat állítani, melyeknek követését a többség visszautasítja, végül tehetetlen lesz.