Áttörést hozhat az Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti közösségei számára, hogy az Európai Bizottság (EB) az online rendszerében regisztrálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásait – jelentette ki a Magyar Nemzetnek az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke arra reagálva, hogy az EB döntése értelmében jelentős előrelépés történt az ügyben.
Id. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra: amikor az Európai Unió elődje a második világháborút követően létrejött, akkor kizárólag azt tartották szem előtt, hogy a gazdasági együttműködéssel egy újbóli francia-német háborús konfliktust megakadályozzanak, és nem voltak tekintettel olyan kérdésekre, mint az őshonos kisebbségek, a nemzeti közösségek különböző jogai, így ezek egyáltalán nem is találhatók meg a joganyagban.
Marosvásárhelyi tüntetés az önállóságért. A civil kezdeményezés sikere reményt ad a helyieknek
Fotó: Éberling András
– Azzal azonban, hogy a volt Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai beléptek az Európai Unióba, így például az egykori kisantant országok, a helyzet megváltozott. Már csak azért is így van ez, mert Csehország és Szlovákia puszta létezése is a Benes-dekrétumokon alapul, amely gyökeresen ellentétes az uniós joggal és súlyosan kisebbségellenes. Ezzel kapcsolatban a mag-Európa országai eddig azt az álláspontot képviselték, hogy a kis államok vitáiba ők nem szólnak bele, de a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés most új helyzetet teremt – hangsúlyozta az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke.
A regisztrációt követően egy hónapon belül az uniós bizottság személyes találkozót kezdeményez, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményezők és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) képviselőit. Az Európai Bizottságnak fél év áll rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, valamint döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben (EP) továbbá minden érdekelt fél részvételével vitát tartanak, valamint az EP plenáris ülése is vitára bocsátja a kezdeményezést.
Id. Lomnici Zoltán rámutatott arra, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés új lendületet adhat egy sor olyan, a kisebbségek jogtiprásával kapcsolatos ügynek, amelyekben évek óta nem sikerült előrelépést elérni. Szavai szerint magyar szempontból ilyen lehet a szlovákiai jogtipró állampolgársági törvény módosításáért folyatott küzdelem, továbbá Romániában és részben Szlovákiában is hamarabb visszaszolgáltathatják a kommunizmus idején elkobzott egyházi javakat a jogos tulajdonosaiknak.
A volt főbíró úgy véli, hogy először a nyelvi jogok kerülhetnek majd terítékre, de akár a székely autonómia kérdésében is történhet előrelépés. – Ez ügyben a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a románok jogértelmezése szerint az államuk alkotmánya nem teszi lehetővé, hogy bármilyen autonómiát megadjanak. Azonban itt is jöhet változás – emelte ki id. Lomnici Zoltán.
