A BKV azonban meglepő módon kérdésünkre akkor azt válaszolta: az elmúlt fél évben egyáltalán nem érkezett hozzájuk metrón történt telefonlopással kapcsolatos bejelentés, tehát arról az esetről sem, amelynek szemtanúi voltunk, s amelyről biztosan tudjuk, hogy történt feljelentés. A BRFK-nál is érdeklődtünk, miként lehetséges ez, s a hatóság azt válaszolta: a rendőrség az eljárás részleteiről az 1998. évi XIX. törvényben meghatározott, az egyes büntetőeljárásokban részt vevő személyeket köteles és jogosult értesíteni. Tehát a jogszabály alapján úgy tűnik, nem kell értesíteniük a BKV-t.
Név nélkül egy közlekedésbiztonsági szakember arról számolt be, történeti és technikai okai vannak annak, hogy az M3-as vonalon nem készülnek rögzített felvételek. Amikor eredetileg felépítették a rendszert, a technika még nem volt olyan szinten, hogy a kamerák felvételeket tudjanak készíteni. Azóta pedig, elsősorban pénz híján, nem történtek ezen a téren fejlesztések, annak ellenére, hogy a képsorok mind bűnmegelőzési, mind pedig baleset-biztonsági szempontból hasznosak volnának. A tolvajok például információink szerint éppen azért kerülik el az M2-es és M4-es metróvonalakat, mert tudják, hogy ott mindenhol készülnének róluk képsorok.
Lázár János kancelláriaminisztert júniusban megkérdeztük arról, nem jelent-e nemzetbiztonsági szempontból kockázatot, hogy – miközben III. fokozatú terrorkészültség van az országban – a legnagyobb forgalmú metróvonalon mindössze egyetlen megállónál készülnek visszanézhető felvételek. Felvetésünkre a politikus azt felelte, a jelenlegi helyzet nyilván örömhír azoknak, akik nem szeretik, ha kamerázzák őket, majd hozzátette: „A nagy közlekedési cégek terrorvédelme és merénylet elleni védelme kiemelt nemzetbiztonsági feladat.” Egyúttal jelezte, felülvizsgálják a helyzetet.
