A programról egyértelműen elmondható, hogy új korszakot nyit a budai Vár történetében. Fő célja, hogy a Várat visszaadja a magyaroknak, és olyan környezetet hozzon létre a főváros közepén, ahol mindenki, az ott élők és a látogatók is otthonosan és jól érezhetik magukat. Az újjászülető Vár több lesz, mint puszta turisztikai látványosság, és a magyar nemzeti identitás erősítésében is szerepet kap.
A bejárást az újjáépített Főőrségnél kezdtük, amelynek impozáns épülete már elkészült, belül viszont még kisebb munkálatok zajlanak, de tavasszal már a látogatók előtt is megnyitja kapuit. A Főőrség épületének egyik különlegessége, hogy a Hunyadi udvar felől egyemeletesnek tűnik, a Csikós udvar irányából azonban látszik, hogy valójában négyszintes, hiszen az egykori várfal vonalára épült.
Az eredeti épület 1971-ig állt, akkor bontották el a Stöckl-lépcsővel együtt, bár mindkettő helyreállítható lett volna a második világháborús sérülések után. Minderről Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt, aki egyben a Várkapitányság Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke is. Mint mondja, hálás a sorsnak, hogy a kollégáival együtt ők nem a rombolók, hanem az építők közé tartoznak.
A rekonstrukciónál a cél az volt, hogy kívülről az épület hű mása legyen az eredeti, 1903-ban átadottnak, azonban a belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően is használni lehessen. Éppen ezért tavasszal egy minden igényt kielégítő modern étterem és kiállítótér nyílik benne. A helyszín és a kialakítás miatt bizonyára igen kedvelt hely lesz majd a Várban élők és a látogatók körében egyaránt.
A Főőrség Csikós udvar felőli részén egy önálló műalkotásként is értelmezhető, a Várnegyed történetét feldolgozó bronzkapu készült, melyet Farkas Ferenc szobrászművész alkotott meg. A 3,2 méter magas és 7 méter széles kapun a magyar történelem 27 olyan jelenete látható, mely a Budai Várhoz kötődik. Szintén újjáépült a Stöckl-lépcső, amelyet a Főőrséggel együtt, 1971-ben bontottak le. A bontásért felelős Havassy Pál építész-tervező azonban akkor utasításba adta, hogy a kikerülő kövek bontását óvatosan végezzék, hogy ismételt beépítésre alkalmas maradjon. Havassy tehát már akkor gondolt arra, hogy a jövő generációja esetleg egyszer újraépítheti a Stöckl-lépcsőt.
MTI/Koszticsák Szilárd
A sétát folytatva a gránit Stöckl-lépcsőn lefelé gyönyörű kilátás nyílik a Csikós udvarra és az egykori Királyi Lovardára, ahol még zajlanak ugyan a terepmunkálatok, de az épület már újjászületett, és a Lovarda előtt álló szoborkompozíciót, amely egy lovát elővezető csikóst ábrázol, már restaurálták. A palotaudvar és a Csikós udvar összeköttetésének koncepciója Hauszmann Alajos nevéhez köthető. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Így alakult ki az a palotához kapcsolódó, gazdag épületegyüttes, amely a Stöckl-lépcsőt, a Csikós udvaron álló Lovardát, illetve a Főőrség épületét foglalja magába.
Az újjáépített Lovarda megújult funkcióval, közel 1500 négyzetméteren 21. századi multifunkcionális rendezvénytérnek és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló tereknek ad majd otthont. A beruházás célja egyrészt a Vár kulturális vonzerejének növelése, másrészt pedig a Királyi Palota századforduló környékén létrehozott impozáns épületegyüttesének megidézése. A kormánybiztos elárulta, hogy a Lovarda a nagyközönség számára 2021-ben nyílik meg, a környezet rendezése és akadálymentesítése után.
Azért, hogy a Várba egyszerűbben és kényelmesebben lehessen feljutni a Palota útról, újjáépül a Hauszmann-féle rámpa is, amely akadálymentes kapcsolatot biztosít a Csikós udvar és a Hunyadi udvar és az Északi Kortina fal liftjeinek szintje között.
A Hauszmann-féle rámpa újjáépítése mellett több olyan fejlesztés is zajlik, amely segíti a Csikós udvar és ezáltal a Budai Vár akadálymentesítését.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.
