Elkerülhető lett volna a csalás?

Évekig nem tűnt fel senkinek, hogy nem működnek a támogatott cégek. Az online kassza segíthetett volna.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az ország egyik legismertebb adószakértője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, ha más lenne a szabályozás, és a fogászatok esetében is bevezették volna az online pénztárgépek rendszerét, akkor kiderülhetett volna, hogy nem működnek a cégek, hiszen üzembe sem helyezték volna az online pénztárgépeket. – A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) biztosan vizsgálatot indított volna az ügyben, ha éveken keresztül nem működik egy cég – mondta az adószakértő. Vámosi-Nagy Szabolcstól megtudtuk azt is: a vállalkozás székhelyén kötelező a cégtábla külső feltüntetése, hogy a postai csomagok, levelek átvétele biztosított legyen. Vagyis ha a címen nem jelölik, hogy ott bármiféle cég található, akkor egyrészt büntethet a NAV, másrészt kezdeményezni lehet a cégbíróságnál a kapcsolódó bejegyzés törlését. Érdekesség, hogy Dankó István Zoltán fővárosi, Bajvívó utcai címén sehol sem voltak feltüntetve azok a cégek, amelyeknek papíron legalábbis ott található a székhelye. A milliós támogatást nyert, de valójában nem működő cégekkel kapcsolatban Vámosi-Nagy annyit mondott: valószínűleg büntetőjogi ügy lesz az esetből, mert ez csalásnak minősülhet.

Bassola Bálint ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője korábban úgy nyilatkozott lapunknak: ha valóban történtek visszaélések, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ellenőrző és pénzosztó szerv, ez esetben a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utódjának számító NGM hatáskörének vizsgálatát sem. A szakember úgy véli, jogilag azt is vizsgálni kell, hogy a kiírónál, azaz az NGM-nél történt-e bármilyen visszaélés, amely büntetőjogi kategóriába tartozik.

Tállai Andrást kérdeztük arról is, hogy a pályázat miatt jelenleg is zajló szabálytalansági eljárás keretein belül vizsgálják-e az NGM felelősségét, mivel a pályázat elbírálásáért és a pénzek kiosztásáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MAG Zrt. volt a felelős, melyeknek a feladatait mára az NGM vette át. Erre a kérdésre azonban nem kaptunk választ. A MAG Zrt. mellesleg könnyített elbírálás szerint értékelte a pályázatokat, külső szakértő bevonása nélkül. Jelenleg összesen 100 hatályos szerződés létezik, a kedvezményezettek pedig közel együttesen 2,4 milliárd forintnyi támogatásban részesültek. Az ügyben korábban azt közölte lapunkkal az NGM: amennyiben a nyertes cégeknek nem sikerül igazolniuk, hogy a támogatási szerződés feltételeinek továbbra is megfelelnek, a kifizetett támogatást visszakövetelhetik, azonban a vizsgálat ideje alatt annak céljáról nem adhatnak ki információt.

De nem csak esetleges visszaélésekre és csalásokra bukkantunk, akadtak ugyanis pozitív példák is. Az Innováció a fogászatban pályázat során Szénai László fogorvos cége, a székesfehérvári Szénai Dental Kft. például 14 millió forintot nyert. Lapunknak a tulajdonos arról beszélt: a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda segített neki a pályázat lebonyolításában, és a pénzt fejlesztésre költötték, több nagyobb gépet és a betegellátáshoz szükséges készüléket is vásároltak. Mint mondta, korszerűsödött a rendelő, de ezt eddig a pénzosztó szerv nem láthatta, ugyanis az elmúlt három évben egyszer ellenőrizték, hogy mire költötték a kapott összeget. – A pénznek hála, munkahelyeket tudtunk teremteni. Míg korábban egyedül dolgoztam, most már két másik fogorvossal, két asszisztenssel és egy titkárnővel bővült a cég – mondta Szénai László. A nem létező rendelőkről, amelyek kétszer akkora támogatást kaptak, mint amekkorát ők, annyit mondott: soha nem találkozott hasonlóval, és nem is érti, miért kell ennyit ügyeskedni, amikor tisztán is sikeres lehet egy vállalkozás.

A százmilliós európai uniós pályázatokat nyert, ám a valóságban betegellátást nem nyújtó fantomfogászatokkal foglalkozó cikksorozatunk nyomán egyébként költségvetési csalás gyanúja miatt bejelentést tettek a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán is. Az ismeretlen elkövető elleni bejelentést a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága kezeli.

Az online pénztárgépekkel kapcsolatban korábban Kincses Gyula egészségügyi szakértő úgy nyilatkozott lapunknak: technikailag meg lehetne oldani, hogy a magánrendelőkben is működjön az online pénztárgépek rendszere, de ekkora pofont valószínűleg már nem mert adni a kormány az egészségügynek. Pedig a bevezetésük a gazdaság kifehérítését célozza. Mégis, a plasztikai sebészeken kívül a magánpraxist üzemeltető orvosok továbbra sem kötelezhetők arra, hogy ilyen módon lépjenek kapcsolatba az adóhivatallal, miközben évente több száz milliárd forint forgalmat bonyolítanak le adómentesen.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese szerint logikus lépés volna, hogy a magánorvosi tevékenységet is kontrollálják az online pénztárgépekkel. A szakember úgy véli, kettős hatása volna, ha minden magánorvosnak kötelező lenne az online pénztárgép használata. Egyrészt az orvosok így több pénzt kérnének a betegeiktől, hogy az adó miatt kieső bevételt pótolják, másrészt félő, hogy többen inkább úgy döntenének, felfüggesztik itthoni tevékenységüket, és külföldre mennek dolgozni.

Lantos Gabriella, a budapesti Róbert Magánkórház operatív igazgatója viszont nem értett egyet azzal, hogy békén kellene hagyni a magánorvosokat. – Támogatom, hogy mindenkinek kötelező legyen számlát adnia, mert csak ez teremtene egységes és átlátható feltételeket az egészségügyben. Hiszen a lakásrendelőkben – lássuk be – feketén dolgoznak, míg a nagyobb magánklinikáknak „fehéren” kell működniük, és ez rettenetesen torzítja a piacot – fejtette ki a szakember. Úgy vélte, abból, hogy a magánorvosokat továbbra sem kötelezik arra, hogy adjanak számlát, világosan látszik, mekkora lobbierejük van az egészségügyben a vezető szerepet betöltő „orvosbáróknak”.