Erdő Péter a négyszáz éve mártírhalált halt kassai vértanúk tiszteletére mutat be szentmisét

A négyszáz éve mártírhalált halt kassai vértanúkra emlékezik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a magyar szentek és boldogok emléknapján. Tiszteletükre Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutat be szentmisét szerda este hat órakor Budapesten, a Magyar Szentek templomában.

Forrás: MTI2019. 11. 13. 7:11
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szentmisén koncelebrálnak az MKPK tagjai és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papsága.

A három kassai vértanút, Kőrösi Márk egykori esztergomi kanonokot, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita szerzeteseket 1619-ben a Kassára bevonuló Rákóczi György hajdúi gyilkolták meg katolikus hitük miatt.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, miután 1618-ban szövetséget kötött a Habsburg-uralom ellen fellázadó cseh rendekkel, 1619-ben hadjáratot indított a királyi Magyarország ellen.

Az erdélyi hadak Rákóczi György vezetésével szeptember 3-án érték el Kassát.

A város parancsnoka, Dóczi András császári főkapitány kilátástalannak ítélte a protestáns többségű város megtartását, ezért megegyezett Rákóczi Györggyel. Azzal a feltétellel adta át a várost, hogy a katolikus lakosságnak és a papságnak nem esik bántódása.

A hajdúk azonban nem tartották be a megállapodást. Miután szeptember 5-én bevonultak a városba, Dóczi Andrást Erdélybe hurcolták, a három papot pedig Rákóczi György utasítására őrizetbe vették. Két napig éheztették, majd megpróbálták rábírni őket, hogy térjenek át a kálvinista hitre. Miután nem jártak sikerrel, szeptember 7-én a hajdúk újra megkínozták és megölték őket. Kőrösi Márkot és Grodecz Menyhértet lefejezték, Pongrácz Istvánt pedig – mivel már halottnak hitték – egyszerűen bedobták két mártírtársa holtteste mellé a város egyik szennygödrébe, ahol ő is belehalt az elszenvedett kínzásokba.

A kassai vértanúk boldoggá avatási eljárását még 1628-ban elindította Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, de végül csak 1905-ben X. Piusz pápa engedélyezte nyilvános tiszteletüket. 1995-ben II. János Pál avatta szentté őket a kassai repülőtéren megtartott szertartás keretében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.