– A természettudományok iránt érdeklődő diákok a jelenleginél mélyebb tudást szerezhetnek, a más pályára készülők terhelése ugyanakkor csökken ezekből a tantárgyakból az új szabályozásnak köszönhetően – mondta lapunknak Veres Gábor tantervi szakértő.
Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatóintézet megbízottjaként a biológia-kerettantervek kidolgozásában résztvevő középiskolai tanár szerint világossá vált, hogy a mindenki által elérhető, a mindennapi életben alkalmazható tudás különbözik attól a szakértői jellegű tudástól, amire a továbbtanulókat fel kell készíteni.
Rámutatott: míg korábban a biológia a 10., 11. és 12. évfolyamon is mindenki számára kötelező volt, addig az új Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a tantárgy a 9-10. évfolyamra kerül át.
A hangsúly áttevődött a kutatási és gondolkodási készségek feljesztésére – MTI/Sóki Tamás
A szakirányban továbbtanulók, illetve az emelt szintű érettségire készülők a 11-12. osztályban, választható fakultációk révén mélyülhetnek el ebben a tudományágban, a most megjelent kerettantervekben azonban ennek a pedagógiai szakasznak a szabályozása nem szerepel.
A NAT 2020 biológia-munkacsoportjának vezetője rámutatott, hogy mivel a diákok többsége ezentúl kevesebb ideig tanul biológiát, két évbe pedig nem fér bele a három év tananyaga, a növénytan és az állattan a továbbiakban inkább az általános iskolában kap nagyobb súlyt. Ezzel együtt a középiskolában is közel 40 tanóra jut fenntarthatóságra, illetve a Föld és a Kárpát-medence értékeinek megismerésére – tette hozzá.
A tananyag átalakítása kapcsán Veres Gábor emlékeztetett: a természettudományok tanításában válságjelenségeket mutattak ki a 2000-es évek elején az OECD, az Európai Unió és a hazai vizsgálatok is. Ezért fontos célkitűzéssé vált a fizika, a kémia, a biológia kedveltségének és eredményességének növelése.
A hangsúly áttevődött a kutatási és a gondolkodási készségek fejlesztésére, felértékelődött a kommunikáció, a kreativitás, a kritikai gondolkodás és az együttműködés szerepe.
– A fentiekből következően a biológia tananyagot három fő pillérre építettük. Az első az élő természet felépítésének és működésének vizsgálata. A második pillér az ember egészsége, a test és lélek egységén alapuló önismeret, életmód- és személyiségfejlesztés. A harmadik pedig a fenntarthatóság kérdésköre, amelyben az életközösségek vizsgálata és az ember természettel kapcsolatos felelőssége jelenik meg.
Az általános iskolában, ahol mindenki tanul biológiát, a hangsúlyok az utóbbi két témakörre tevődtek át, ezek óraszámai átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. A középiskolai szakaszban is jól érzékelhető a három erővonal, de más hangsúlyokkal.
A szándékunk az volt, hogy a korábban tanult klasszikus biológia-témakörök (például növénytan, állattan, rendszertan) helyett érkezzünk meg a XXI. századba – fogalmazott a szakértő.
Kitért arra is, hogy az utóbbi évtizedekben a biológia terén elért eredmények beláthatatlan lehetőségeket nyitnak meg. – Az újonnan azonosított mikrovilág-DNS-ek, a genomszerkesztési eljárások, a molekuláris diagnosztika és terápia, az epigenetika vagy éppen az őssejtkutatás új alapokra helyezték a tudományágat.
A tanterv második pillérét alkotó egészségtan pedig mindezt emberközeli kontextusba ágyazza: például a daganatos betegségek kialakulása és a sejtszintű információs működések közötti összefüggés vizsgálatával.
A mindennapi életben alkalmazható gyakorlati tudás megjelenik többek között a szűrővizsgálatok és a védőoltások betegségmegelőzésében játszott szerepének bemutatásában, vagy éppen a fertőző betegségek kiváltó okainak és a járványok elleni védekezés lehetőségeinek feltárásában – sorolta a biológiaórák lehetséges témaköreit a szakértő.
