Február elsejétől oktatnak az új, korszerű agráregyetemen

A felsőoktatási intézmények példátlan átalakításának részeként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül, amivel a korszerű modell- és generációváltás mellett az elméleti és a gyakorlati képzések integrációját is biztosítják. Lapunk kérdésére azt is hangsúlyozta az egyetem vezetése, hogy – akárcsak egy kivételével a többi intézményben – itt is zökkenőmentes volt az átalakítás.

Több mint két éve dolgozunk a gödöllői Szent István Egyetem átalakításán, amelyben a nemzetközi szakemberek mellett 150 munkatárs is részt vett – nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére Csányi Sándor az új agráregyetem létrehozásáról szóló sajtótájékoztatóján. A felsőoktatási intézmény vezetéséért felelős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak azt is közölte:

nem volt olyan, a közvélemény-kutatás keretében megkérdezett tanár, illetve hallgató, aki megkérdőjelezte volna az egyetem átalakítását.

Gazdasági és digitális tanítás

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: az egyes egyetemek különböző campusainak összeolvadásából létrejövő, február elsejétől elinduló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) nemcsak kiváló agrárszakembereket, hanem kiváló vidéki szervezőket kívánnak kinevelni. – Nemcsak a hagyományos mezőgazdasági ismeretek átadása a cél, hanem az is, hogy nagyon erős legyen a gazdálkodási és a digitális tanítás az egyetemen – jelezte a kuratóriumi elnök, aki a MATE-n hosszú távon legalább 13 ezer hallgatóra számít. Arról is beszélt, hogy az intézmény alapítása előtt feltérképezték, hol tart a magyar felsőoktatás az agrárium területén. – Célunk, hogy

hazánk és Közép-Európa legjobb, valamint Európa egyik legjobb agráregyetemét hozzuk létre, és nem titok, hogy hosszú távon törekszünk arra, hogy a világ legjobb agráregyetemei között is ott legyünk.

A hétfőn megalakult alapítvány kuratóriumának tagja Csányi Sándor mellett Nagy István agrárminiszter, Horn Péter rector emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.

A hazai oktatás összehangolását is segíti

Nagy István agrárminiszter kijelentette: a robotizáció, a precíziós gazdálkodás korunk nagy kihívása, amelyre a jövő nagy agrármérnökeinek kell megfelelő választ adniuk. – Arra törekszünk, hogy a magyar mezőgazdaságban megtörténjen a generációváltás. Ennek érdekében pályaorientációs rendszert kívánunk létrehozni, hiszen az integrációnak fontos szerepe lesz az egyetem felemelkedésében – tudatta a tárcavezető. Megjegyezte: ez az átalakítás az oktatás magas szintű összehangolására is lehetőséget ad.

A modellváltás fontos mérföldkő a hazai felsőoktatásban,

hiszen a bürokratikus követelmények laza kezelését és tudomásulvételét egy hatékonyabb oktatási rendszer váltja fel.

Bedő Zoltán kiemelte, hogy reményeik szerint

Magyarország nemcsak az oktatás, de a kutatás és az innováció vezető térségévé is válik majd.

Kiemelten fontosnak tartotta a kutatói és a transzferkapcsolatok erősítését, a partnerekkel való szoros együttműködés elmélyítése pedig már megkezdődött az európai térségben. A kuratóriumi tag nem elhanyagolható szempontnak nevezte az ELTE Kutatói Hálózattal történő szoros munkakapcsolat kialakítását.

Horn Péter szerint a gyakorlati képzést szorosan integrálni kell az elméleti képzéshez. – Ezáltal az agrárhallgatók a legsokoldalúbban képzett szakemberekké válnak majd, sok területen tartanak igényt rájuk – fogalmazott a kuratórium tagja.

Példátlan átalakítás

Ma az Európai Unióban hazánk rendelkezik a legjobb mezőgazdasági adottsággal, ami a víz és a termőföld minőségét illeti – kezdte beszédét Lázár János kormánybiztos. Úgy vélte, nemcsak kereten belül kell változásokat kieszközölni, hanem magát a keretet kell megváltoztatni: az államban és a végrehajtó hatalomban meg kell lennie a szándéknak. A kormánybiztos a függőségi kérdésekre adott megfelelő válaszként a szuverenitást nevezte meg. – Honnan vesznek a magyarok élelmiszert? – tette fel a költői kérdést Lázár János, majd megjegyezte: Litvániában, Észtországban, Lengyelországban végrehajtották a felsőoktatási intézmények reformját a mezőgazdaság fellendítése érdekében. – Erre nálunk is megvan a politikai akarat.

A ránk bízott közpénz pedig nem fogja elveszíteni a közpénzjellegét sem most, sem a jövőben

– tette hozzá a kormánybiztos.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt hangsúlyozta, hogy ekkora átalakításra a hazai felsőoktatásban még nem volt példa, ugyanakkor ennek fenntartásához

átfogó modernizációra, az ingatlan- és eszközállomány megteremtésére van szükség.

Az agrár-felsőoktatás élre kerüléséhez pedig három feltételt nevezett meg: megújuló infrastruktúra, kiváló oktatói és kutatói gárda, valamint az anyagi háttértámogatás megteremtését. – Arra törekszünk, hogy tíz éven belül Közép-Európa legjobb agrárfókuszú egyetemévé váljunk – mondta a rektor, aki lapunk kérdésére azt is hozzátette, az egyetem átalakítása többlépcsős folyamat.

– Az volt a célunk, hogy a hallgatók az átalakítás során ne érezzenek negatív változást, például az állami helyek nem csökkentek. Ezenkívül teljesítményorientált és azt díjazó oktatási rendszert biztosítunk a hallgatóknak

– zárta gondolatait Gyuricza Csaba.

Még hét egyetemen zajlik a modellváltás

Nem ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amelynek alapítói és fenntartói joga a modellváltás, valamint a hatékony és korszerű oktatás biztosítása érdekében a közvetlen állami kézből vagyonkezelő alapítványokhoz kerül. Már júniusban közzétette az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy hét intézményben, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Neumann János Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Soproni Egyetemen, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) megy végbe az oktatás minőségének korszerűsítése. Az említett intézmények közül egyedül az utóbbinál kifogásolták a tárca döntését.