Mindkét vádlott tagadta tegnap a Fővárosi Törvényszéken, hogy részt vett megbízóként Fenyő János 22 évvel ezelőtti megöletésében. A Fővárosi Főügyészség szerint Gyárfás Tamás felbujtotta Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenségét, Fenyő Jánost, akit Jozef Roháč 1998. február 11-én meg is ölt Budapesten a nyílt utcán.
Talpig vasban, kommandósok kíséretében érkezett Portik Tamás, aki 28 éves büntetését tölti Prisztás József és Boros Tamás meggyilkoltatása miatt. Az egykor olajozással foglalkozó bűnöző felkészülési időt kért Póta Péter bírótól, mondván: időre van szüksége a Fenyő-gyilkosság iratainak áttekintésére.
Póta Péter másfél hónapot adott a felkészülésre, így Portik áprilisban reagálhat részletesen a vádra, ha akar. A hosszú, zsíros hajú és szakállú, láthatóan nagyon feszült elítélt – aki nemrég két egymást követő napon is megkísérelte megölni magát – tegnap bizonyítási indítványokat is előterjesztett.
Fotó: Havran Zoltán
Igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta azoknak a bizonyítékok sorában található hangfelvételeknek a vizsgálatára, amelyeket ő maga készített titokban évek során a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetésekről. Direktben nem hangzik el, hogy Gyárfás felbujtja Portikot, ölesse meg Fenyőt, ám az elvégzett „munkára” több utalás is van.
– A bűncselekményeket nem követtem el, a hanganyagok manipuláltak – érvelt a bűnöző, akit ezek után elvezették a tárgyalóteremből. Majd a nyugodtnak tűnő, ám testbeszéde szerint hatalmas feszültségét féken tartó, elegáns Gyárfás Tamás következett, aki apró részletekre is kitérve győzködte a bírót, hogy miért nem lehet ő a médiamogul megölésének megrendelője.
A vád szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozó volt, akárcsak Fenyő János, aki a Vico Rt. vezérigazgatója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás Tamás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyő Jánost.
Emiatt 1997 szeptemberében megbízta az éjszakai életből ismert Tasnádi Pétert az emberöléssel, aki 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ekkor Gyárfás Portik Tamást – akit 1994 óta ismert – bízta meg, hogy ölesse meg Fenyőt. Portik elfogadta a megbízást, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Roháčot Fenyő megölésére.
Gyárfás a tárgyaláson sorra véve a vádpontokat próbálta bizonyítani ártatlanságát. – A felelőtlen hamis vallomásokra és a fontos, figyelmen kívül hagyott részletekre szeretném felhívni a figyelmet – összegezte vallomásának várható tartalmát Gyárfás.
Nézzük sorjában vádlotti vallomásának elemeit!
Az első vádpont szerint üzleti vita volt az RTV műsorújság kiadása miatt 1993 márciusa és májusa között, és a Fenyő-lapokban lejárató anyagok jelentek meg a sportvezetőről. Ez azonban nem igaz Gyárfás szerint, aki becsatolta a Népszava 1993–95 közötti számait, amelyekben egyetlen lejárató cikk sincs ellene. Az RTV-vita bíróságra került, egy tanú azt vallotta, hogy nem merült fel komolyabb feszültség Fenyő és Gyárfás között. Az üzleti vita az áfa körül volt: Fenyő kifizetett húszmillió forintot Gyárfásnak az RTV-ért – további 76 milliót pedig a Postabanknak –, ám azt nem rögzítették, hogy abban benne volt-e az áfa vagy sem. Egy Fenyő-levélből kiderül: nem volt jelentős vita az áfa kifizetése miatt, az végül megoldódott.
Sarkalatos időpontja a védekezésnek 1996. október 11., amikor is a bíróság, neki adva igazat, lezárta a Fenyő és közte a Nap TV-ért folyó üzleti vitát. Mint Gyárfás fogalmazott, ezután érdektelenné vált köztük a vita, tehát képtelenség, hogy ezért embert öljön valaki. Kiemelte, hogy már korábban korrekt lett a viszony a Nap TV és a Fenyő tulajdonában álló Népszava között, amely Gyárfást korábban aktívan lejáratta.
A Fenyő tulajdonában lévő Stáb TV Rt. 1994-ben telepedett rá a Nap TV-re, elbitorolva a Gyárfás-féle Nap TV Kft.-től. Peták István, az MTV Zrt. vezérigazgatója döntötte el, hogy a jogvitát vigyék bíróság elé. A bíróság a Nap TV Kft. javára döntött, ami után a Vico ügyvédjének, Óvári Győzőnek a tanúvallomása szerint „Fenyőt már nem érdekelte ez a kérdés”.
Fenyő és Gyárfás az újságíróbálon még kezet is fogott. Gyárfás állítja, komolyan vették a békülést, amit bizonyít, hogy miután 1997. augusztus 26-án Farkasházy Tivadar a Nap TV Jegyzet rovatában sértő megjegyzést tett Fenyőre, másnap elnézést kértek a bejátszásért, Gyárfás külön levélben is bocsánatot kért Fenyőtől, majd a Jegyzet rovatot megszüntették.
A háborúban persze Fenyő nem válogatott az eszközökben. – Fenyő János 1996. február 27-én közölte: kinyír – mondta Gyárfás, amiért akkor magánvádat nyújtott be, ám végül visszavonta.
A tárgyaláson levetítették Gyárfás és a Népszava akkori főszerkesztője, Kereszty András vitáját az Ütköző című műsorban azután, hogy meghamisított jegyzőkönyvekkel akartak úszókat kijuttatni az atlantai olimpiára, állítólag Gyárfás tudta nélkül. A vitára 1996. szeptember 12-én került sor. A botrány hatására Gyárfás lemondott, ám nem sokkal később újraválasztottak az úszószövetség elnöki posztjára. A műsorban elhangzik: a Népszava Fenyő és Gyárfás vitája miatt rászállt a sportvezetőre.
A felvételen Gyárfás bemutat számos, vele negatívan foglalkozó Népszava-cikket. Később a Népszava főszerkesztője azt vallotta: Gyárfás a tévévita után azt mondta neki, Fenyő előbb-utóbb kinyíratja magát. A „kinyírás” egyébként Fenyő szavajárása volt, nem Gyárfásé, így a főszerkesztője talán tévedett. Gyárfás idézte Fenyő jó barátját, a showman Friderikusz Sándort, aki szintén alátámasztja, hogy a „kinyír” Fenyő egyik kedvenc szava volt.
Egy tanú szerint Fenyő 120 oldalas terhelő tanulmányt készíttetett az üzleti ellenfeleiről, ebből húsz oldal vonatkozott Gyárfásra, aki állítja, nem is tudott a dosszié létéről, ahogy a tanúk többsége sem. Valótlannak nevezte a Vico ügyvédjének vallomását, miszerint neki és Princz Gábor Postabank-vezérnek „jelentette” Óvári Győző a dosszié létét és annak sikeres megsemmisítését Fenyő halála után. – Mindez 1996. október 11-e előtt történt – emelte ki Gyárfás.
A vádlott 1996. május–szeptember között két büntetőeljárásban is szerepelt, amelyekről a Népszava beszámolt. Gyárfás szerint a vádirat szakmaiatlan, mivel két olyan ügyet hoz kapcsolatba, amelyeket nem lehet összemosni. Az egyik, az áfacsalásos ügyben a nyomozást megszüntették, a másikban bírósági szakaszban felmentették.
A vádirat szerint pótnyomozást rendeltek el, ám ez Gyárfás szerint ténybeli tévedés. A vádhatóság jelezte, hogy reagálni fog Gyárfás kritikájára.
A vádlott beszélt arról is, hogy Fenyő kétmillió forintot ajánlott fel még 1996. október 11. előtt annak, aki információval szolgál Gyárfásról.
Gyárfás kitért egy volt vádlott-társ 1997. végi megveretésére, azt állítva, nem tudott róla. A bíró figyelmeztette, hogy úgy megy bele ebbe a témába, hogy nem is vádolják az illető megveretésével.
– Arra akarok rámutatni, hogy az ügyészség hozott anyagból von le következtetést, azonban egy rossz minőségű hozott anyagból, amelyben hibák vannak – mondta erre a vádlott. A bíró többször is figyelmeztette őt, hogy az ügy irreleváns, a vádiratban pedig lényegi kérdéseket nem érint. Gyárfás igazát bizonygatva indulatba jött. – Ne jöjjünk indulatba, jó? – fegyelmezett Póta Péter bíró.
Gyárfás még az MTV volt alelnöke, Székely Ferenc vallomásából idézett, aki Fenyő megölésének hírére azt mondta: „Nem fordítva történt, nem Fenyő János lőtte le a Gyárfást?” Friderikusz Sándor pedig azt vallotta, Gyárfás mindig a békülésre törekedett, Fenyővel ellentétben kerülte a konfliktusokat, neki mindig fontos volt a béke.
A bíró berekesztette a tárgyalást, a sportvezető holnap folytatja vádlotti vallomását, majd a per áprilisban két tárgyalási nappal folytatódik.
