Hamarosan érkezik a kelet-ázsiai csúcsegyetem

A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan Egyetem hazai szerepvállalása felgyorsítja a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését – hangsúlyozta lapunknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A Déli Városkapu projekten belül, az egykori Nagyvásártelep körüli területen épülhet fel a reáltudományok új fellegvára Fotó: - Forrás: MTI

A kínai Fudan Egyetem magyarországi campusa 2024-ben nyithatja meg kapuit. A sanghaji központú intézménynek még sehol a világon nincs külföldi telephelye, a hazai lehet az első. Megjelenése óriási lökést adhat a magyar felsőoktatás fejlesztésének, nem véletlen, hogy a kormány több mint 821 millió forinttal támogatja a beruházást, legalábbis ennyit áldoznak rá a 2021-es költségvetésből – minderről éppen a napokban jelent meg a kormányhatározat.

– A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését – közölte lapunk érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely szerint a budapesti campus érdemben előmozdítja a minőségi képzési infrastruktúra felépítését és az oktatási színvonal növelését. Mint írták, a hallgatók számára nemzetközi szinten versenyképes tudásanyagot biztosíthat az intézmény, amelyet a magyar gazdaságban kamatoztatva hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez. Hazánk az egyetemi együttműködésnek köszönhetően regionális tudásközponttá válhat – húzták alá.

A szaktárca a járulékos előnyök között említette azt is, hogy a tervezett nyitás további kínai beruházásokat, különösen a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését ösztönözheti Magyarországon.

A sanghaji egyetem hazai megjelenését a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte. A campusnyitás előkészítése már nagyjából három éve zajlik, a kormányzati támogatás miatt kisebb-nagyobb politikai viták kereszttüzében. 2019 decemberében Palkovics László innovációs miniszter alá is írta az új campusról szóló megállapodást az egyetem képviselőivel.

A baloldal ugyanakkor a projekt körvonalazódásakor gyakorlatilag azonnal támadásba lendült, azon értetlenkedve, miért is igyekszik a kormány idecsalogatni az ázsiai egyetemet, miközben állításuk szerint annyit fáradozott a CEU elüldözésén. Pedig a Bécsben és Budapesten működő Soros-egyetem aligha említhető egy lapon a felsőoktatásban igazi nagyágyúnak számító Fudannal, ami Kelet-Ázsiában gyakorlatilag olyan, mint az Egyesült Államokban a Stanford vagy az MIT.

Szél Bernadett tegnap a Facebook-oldalán kelt ki az egyetem idetelepülése ellen. Szerinte az, hogy szinte egy időben ment a CEU és jött a Fudan, a kormány világos értékválasztását tükrözi. – Arról persze nem szól a fáma, hogy mégis miért van rászorulva a Kínai Kommunista Párt arra, hogy a Fudan Egyetem elhelyezését a magyar adófizetők állják, amikor a magyar egyetemekkel nem ilyen bőkezű a kormány – teszi hozzá. Szél támadja az egyetem ideológiai beállítottságát is, a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe kapcsán azt írja, állampárti irányítás került a kutatói szabadság és az intézményvezetés.

A Fudan egyetem kommunista eredetéről csak annyit: valójában 1905-ben alapították, tehát több mint százéves hagyománnyal rendelkező, patinás intézmény. Ami pedig a benne folyó szakmai munkát illeti, a mai napig világszínvonalú oktatást folytat, amit a legfrissebb nemzetközi rangsorok is egyértelműen bizonyítanak.

A 2021-és Times Higher Education rangsorban például olyan egyetemeket előz meg a Fudan, mint a Sorbonne, a Leiden University, a University of Zürich vagy a Humboldt Egyetem. A másik mértékadó világranglista, a QS World University Ranking szerint a világ 34. legjobb egyeteméről van szó.

A főként STEM (tudomány, technológia, mérnöki ismeretek, matematika), illetve üzleti területen jeleskedő egyetemnek Kínában mintegy harmincezer hallgatója, valamint négy és fél ezer oktatója van.

Itthon várhatóan gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi és műszaki tudományok területeken indítanak majd képzést – eleinte csak mesterszakokat –, a tervek szerint öt-hat ezres hallgatói létszámmal és ötszáz fős oktatói gárdával. Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója – aki maga is a Fudan öregdiákja – korábban úgy nyilatkozott: a kínai professzorok nemcsak a Fudan karain, hanem több más hazai egyetemen, alapképzéseken is tartanak majd órákat, a világszínvonalú oktatásból így más intézmények diákjai is részesülhetnek.

A Budapesti Corvinus Egyetemmel egyébként már régebb óta együttműködik a Fudan. Éppen most végez az első csoport a kétéves MBA (Master of Business Administration) képzésen, amely kettős diplomát ad. A tervek szerint hasonló partnerség jöhet a Semmelweisszel, a Műegyetemmel és az ELTE-vel is.

Sajtóértesülések szerint a campus Budapesten az új, szintén 2024-re felépülő Atlétikai Centrummal átellenben, a Kvassay-híd másik oldalán épülhet fel.

Ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy az egykori Nagyvásártelep, a Kvassay Jenő út, illetve a Ráckevei Duna-ág határolta telekegyüttesből, amelynek fejlesztése diákváros néven vált ismertté, mely ingatlan(oka)t kapja meg a kínai egyetem. A terület egyébként megegyezik a korábban tervezett olimpiai falu helyszínével, amit most „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven ismernek. Ennek a mestertervét a Snohetta Studio Innsbruck GmbH és a Besch und Partner KG készíti.