A Szabadság téri épületet kívülről is figyelték, ám az amerikaiak lefotózták az állambiztonságiakat, és a képeket megküldték Washingtonba – ezzel megnehezítve az ügynökök esetleges későbbi külföldi kiküldetéseit. 1957-re alaprajz készült a követség harmadik emeletéről, ahol Mindszenty lakosztálya volt. A James Bond-filmek világát idézi, hogy az egyik felújítás során egy festőnek álcázott államvédelmissel Kádárék lehallgatóberendezést telepítettek az épületbe. Így 1963-ban már le tudták hallgatni Mindszenty és a követségi ügyvivő közti beszélgetést. Ebben az időszakban mintegy harminc ügynököt azonosítottak be, aki megfordult a követségen. Az amerikaiak is tudtak a fokozott érdeklődésről, ezért egy biztonsági tisztet küldtek a lehallgatások megakadályozására. Peter Peterson korábban Bécsben és Varsóban már végzett ugyanilyen munkát, tehát rutinos szakember volt. Érdekesség, hogy a magyar állambiztonságiak lefényképezték Petersont, amint a Szabadság téri épület tetején éppen technikai munkákat végez. Ezeket a fotókat Vörös Géza be is mutatta az előadáson.
Az amerikaiak azután hátráltak ki Mindszenty mögül, hogy korábbi megállapodásuk ellenére a főpap az ügyvivőt megkerülve csempészett ki egy levelet a követségről Franz König bécsi bíborossal. Mindszenty 1971 szeptemberében egy vatikáni delegációval együtt hagyta el a követséget, és végül Bécsbe került, a Pázmáneumba. Megfigyelése itt is tovább folytatódott. Az épületet már az érsek érkezése előtt föltérképezték Kádárék, ám odaköltözése után egy még részletesebb alaprajz készült. A Pázmáneumban is legalább harminc ügynök fordult meg. Mindszenty megfigyelésének csak 1975-ös halála vetett véget. Előadását Vörös Géza azzal zárta: érdekes módon a Kádár-rezsim sem volt boldog, mivel amíg élt, Mindszenty személyét föl tudták használni a Vatikán elleni harcukhoz.
