Horváth Ildikó közölte, a társintézményekkel együtt évek óta zajlik a kórházi fertőzések visszaszorításának szakmai, módszertani és jogszabályi „megsegítése”, és ezt szolgálja az Emberi Erőforrás Operatív Program 11,43 milliárd forintos projektje is. Az államtitkár hozzátette, az egészségügyben komoly problémát okoznak az antibiotikumra már rezisztens baktériumok, amelyek nagy kihívást jelentenek a betegellátás során, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nem lehet elkerülni minden ilyen típusú megbetegedést. Kitért arra, hogy az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések csökkentését támogató projekt számos kórházi területen nyújt módszertant az intézményeknek.
Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2001 óta gyűjti a laboratóriumok és kórházak jelentéseit a kórházi fertőzések típusairól. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy vannak olyan fertőzések, amelyeket nem minden esetben lehet elkerülni, de cél kell legyen ezek minimálisra csökkentése. Mint mondta, az NNK az ellenőrzések mellett konzultációkkal, az egyes kórházakra vonatkoztatható megoldási javaslatokkal is segíti az intézményeket.
Oroszi Beatrix, az NNK projektjének szakmai vezetője azt mondta, hogy a kórházi fertőzések előfordulása terén a magyar adat jobb, mint az uniós átlag, hiszen míg Magyarországon az kórházban kezelt betegek 4 százaléka kap el valamilyen fertőzést, addig az uniós adat 5,5 százalék. A leggyakrabban előforduló fertőzések között említette az alsó légúti megbetegedéseket (például tüdőgyulladás), a húgyúti fertőzést, a műtéti sebfertőzést és az orvosi eszközhasználat során fellépő fertőzéseket. Mint mondta, célzott beavatkozásokkal ez utóbbi területen fellépő fertőzéseket 30-50 százalékkal lehetne csökkenteni.
A szakember elmondta, a projektben szereplő intézkedési csomagok egy időben történő alkalmazása sokat segíthet a fertőzések megelőzésében. Megjegyezte, a program kitér arra is, hogy akár a finanszírozási lehetőségek áttekintésével hogyan tudják az intézményeket abban segíteni, hogy megfelelően alkalmazzák az eljárásrendeket a napi gyakorlatban. Elmondta, hogy az intézmények előtt eddig is ismertek voltak az ellátási csomag egyes elemei, az új módszertanban azonban már új tudományos bizonyítékokon alapuló elemek is vannak.
A projekt 2020-ban zárul, és az előzetes adatokat is akkor publikálják majd.
