Idáig torzult mára a föderalizmus

Óvatosan reménykedünk abban, hogy az új Európai Bizottság felállásával változás történik a kontinensen – jelentette ki tegnap Szájer József. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az Alapjogokért Központ Európa & Unió – Föderalisták és szuverenisták 70 éves harca – ki nevet a végén? című konferenciáján szólalt fel, és hallatlan sikernek nevezte, hogy a magyar biztos, Várhelyi Olivér lett felelős a szomszédságpolitikáért és a bővítésért. Varga Judit igaz­ságügyi miniszter a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a nemzeti jelleg nem zárja ki az európaiságot.

2019. 12. 03. 6:30
null
Szájer József szerint az egész Európai Unió identitása is megújulhat a balkáni bővítéssel Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Történelmi magyar siker, amit az új Euró­pai Bizottság (EB) intézményi rendszerének összetételében sikerült elérnie hazánknak: Várhelyi Olivér kinevezése bővítési biztossá rendkívül fontos, mert ez a terület a térségünknek stratégiai jelentőségű lesz az elkövetkező öt évben, sőt az egész EU identitása is megújulhat az uniónak a Balkán irányában történő kiterjesztésével – mondta a konferencián Szájer József.

Szavai szerint az Ursula von der Leyen vezette, vasárnap összeállt Európai Bizottság óvatosan ugyan, de mintha visszatérne a nemzeti-szuverenista elvhez, valamint a kényszerek helyett az egyenjogúságot előtérbe helyező szemlélethez.

Szájer József szerint az egész Európai Unió identitása is megújulhat a balkáni bővítéssel
Fotó: Mirkó István

Varga Judit igazságügyi miniszter a konferencián arról beszélt, hogy az euró­pai integráció szülőatyjainak – például Konrad Adenauernek és Robert Schumannak – nem volt célja a nemzeti szuverenitás csorbítása, a föderalizmust nem önfeladásként értelmezték.

– Mára világos lett az EU egyik legnagyobb hiányossága: fennállása során eszmékért állt ki, nem pedig a saját hagyományai és értékei mellett – fogalmazott Varga Judit, hozzátéve: ahogyan a magyar kormány képes volt megjeleníteni a keresztény kultúra alapel­veit például a migrációs és a családpolitika terén, úgy az uniónak is ezt kellene tennie, hiszen a keresztény értékek az európai egység gondolatának a letéteményesei. – Az EU-ra nem önmagában vett célként kell tekintünk, hanem olyan eszközként, amellyel újból naggyá tegyük Magyarországot.

A nagyobb nyugat-európai államok szintén a nemzeti érdekeiket követik, de például Franciaország és Németország esetében a föderális struktúra felel meg ennek – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója az előadásában arról beszélt, hogy zsákutca az uniónak szuperállammá történő átalakítása. – Míg az Egyesült Államokban alulról jövő módon, szervesen jött létre a föderáció és az azt leképező központi hatalom, Európa tagállamaira a politikai és gazdasági elitje felülről, a népszuverenitás elvének érvényesülése nélkül próbál rákényszeríteni egy hasonló struktúrát – mutatott rá a történész. Szavai szerint ennek egyik eszköze az Európai Bizottság, amely az utóbbi időben messze túlnőtt az eredeti funkcióján.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.