Tájékoztatót tett közzé a magántanulói jogviszony nagy port kavart megszüntetése kapcsán az Oktatási Hivatal (OH). Az érintett diákok és szülők leggyakoribb kérdéseit megválaszoló anyagot a köznevelési államtitkársággal közösen készítették el, és az egyik legfontosabb megállapítása, hogy egyelőre semmilyen teendője nincs azoknak, akik már korábban megkapták a magántanulói státust. Ismert, az engedélyezés eddig intézményi szinten történt, az egyes iskolák pedig igencsak eltérő joggyakorlatot követtek.
Az OH most leszögezte: továbbra is az igazgatók fognak dönteni az érvényben lévő szabályok szerint minden olyan diák esetén, aki augusztus 31-ig ad be magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmet. Szeptember 1-jétől azonban a kormány az OH-t jelölte ki, hogy elbírálja a magántanulói státust felváltó egyéni munkarend kérelmeit.
Azt kell eldönteni, hogy az egyéni munkarendben történő tanulás előnyös-e a diáknak (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF
Jelenleg nincs teendőjük azoknak, akik határozatlan időre, azaz a 2019/2020-as vagy az azt követő tanévre vonatkozóan már magántanulói státusúak – mutat rá a tájékoztató, amely kiemeli: az OH 2020 szeptemberéig felülvizsgálatot folytat le minden érintett esetében, és hivatalból dönt arról, hogy 2020 ősze után is fennállhat-e az egyéni munkarend. Hozzátették: a várható felülvizsgálatok miatt már nem indokolt 2020-nál hosszabb időre szóló engedélyt adni azoknak sem, akik most, az utolsó pillanatban nyújtanak be kérelmet.
A felülvizsgálatig azonban továbbra is minden érintett távol maradhat az órákról a következő tanévben is. Azok a tanulók viszont, akik szeptember 1-je után első ízben folyamodnának az egyéni tanrend kérelmezéséhez, egészen addig kötelesek látogatni az órákat, míg meg nem születik a státusukkal kapcsolatos hivatalos döntés.
– Megjegyzendő, hogy eddig is az iskolába járás volt a főszabály, a magántanulói jogviszony kérelmezésére egyedi, indokolt esetekben volt vagy lett volna lehetőség. Megfelelő indok alapján az új szabályozás szerint is adható egyéni munkarend – szögezte le az OH.
Emlékeztettek: a kérelmek elbírálásakor azt fogják vizsgálni, hogy a diák egyéni adottsága, sajátos helyzete, illetve fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös-e az egyéni munkarendben történő tanulás. A sajátos nevelési igényű tanulók esetén szakértői bizottság szakvéleményét is kikérik, tartós betegség esetén pedig a szakorvosi igazolást fogják megvizsgálni. Ezeket a szakvéleményeket és okiratokat azonban ígérete szerint nem bírálja felül az OH.
Fontos változás lesz, hogy míg eddig a tanév során bármikor lehetett kérelmezni a magántanulóságot, az egyéni tanrend csak az adott tanév első napját megelőző június hónap 15. napjáig igényelhető.
Kitérnek a külföldön tartózkodó diákokra is, akiknek egyelőre szintén nincs teendőjük, a felülvizsgálat miatt előbb-utóbb úgyis megkeresik őket. Az OH hangsúlyozta: aki olyan külföldi országban tanul, ahol az oktatás tartalmi szabályozása nem tér el jelentősen a magyar rendszertől, annak az itthoni tanulmányai szüneteltetése alatt nem kell osztályozóvizsgákat tenni.
A hazatérést követően az intézményvezető dönt a kint végzett tanulmányok beszámításáról, bár adott esetben szükség lehet különbözeti vizsgákra. Abban az esetben viszont, ha az érintett ország oktatási rendszere jelentősen eltér a magyartól, a diáknak érdemes itthon egyéni munkarendet is kérelmezni. Ilyenkor amellett, hogy az illető külföldön végzi a tanulmányait, idehaza osztályozóvizsgákkal halad előre. Ennek kapcsán friss könnyítés, hogy az igazgató döntése alapján elég lehet csak tanév végén számot adni a tudásról, a féléves vizsgák mellőzhetők.
Az egyéni tanrend kapcsán a lapunk által megkérdezett tanügyigazgatási szakértő arra hívta fel a figyelmet: az új szabályok szerint ha a diák neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozóvizsgán vagy kétszer nem teljesíti a tanulmányi követelményeket – tehát lényegében megbukik –, akkor az iskola igazgatója értesíti az Oktatási Hivatalt, és a diákot a következő félévtől iskolába járásra kötelezik.
– Az osztályozóvizsga szigorításával kapcsolatos szabályokra nyilvánvalóan azért volt szükség, mert sok magántanuló az értesítés ellenére nem jelent meg a kitűzött osztályozóvizsgákon, visszaélve ezzel a törvény által biztosított lehetőségekkel, így nehéz helyzetbe hozta iskoláját és tanárait – mondta Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója.
A szakértő rámutatott: azért volt szükség az engedélyeztetés OH-hoz telepítésére, mert az intézményvezetők sok esetben engedélyeztek olyan „problémás” tanulónak magántanulói jogviszonyt, akit nem vagy nehezen tudtak szocializálni az iskolában.
– E tanulóknak azonban a rendes tanulói jogviszonyból történő eltávolítás döntő többségében nyilvánvalóan további halmozott hátrányokat okozott, amelyek kezeléséhez az iskolának ismét csak nem voltak eszközei – fogalmazott.
Magyarországon nyolcezer magántanuló van, vagyis az iskolán kívüli tanulás a köznevelésben tanulók kevesebb mint egy százalékát érinti.
