Fotó: Havran Zoltán
A módszertani változások közül a szakértő kiemelte: a tudomány logikáját követő feldolgozás mellett nagyobb hangsúlyt kap az alkalmazás-központúság.
– Utóbbi időigényesebb, de fontosnak tartjuk, hogy a tanuló aktív szereplője legyen a tanítás-tanulás folyamatának. A 7–8. évfolyamon ezért 137, míg a 9–12. évfolyamon 179 olyan választható tevékenységet illesztettünk a kerettantervbe, amely biztosítja a tanulók tanórai aktivitását. Ezek között projektek, kiselőadások, IKT-eszközök segítségével végzett tevékenységek (fényképek, mozgóképek, hangfelvételek készítése, mobilapplikációk alkalmazása stb.), érvelő viták és természetesen tanulói kísérletek egyaránt szerepelnek – sorolta a szakértő.
A tanári szabadság kapcsán kifejtette: míg a 2012-es kerettantervek már-már konkrét tanmenetek voltak, most a fejlesztés első pillanatától az volt a cél, hogy megmutassák a pedagógusoknak, megbíznak a szakmai tudásukban. – Szerettük volna elérni, hogy tényleg legyen lehetőségük szabadon tervezni. Ez a szándék több ponton is nyomon követhető. Egyrészt az egyes témaköröknél csak javasolt időkeret lett megjelölve, másrészt a javasolt tevékenységek listájából a pedagógus azt illeszti a tanóráiba, amelyiket szeretné. Ha egyet sem szeretne, mert jobbat, hatékonyabbat tud, akkor azt is megteheti. Mivel ez a NAT a minimumot tartalmazza, a tanár ehhez képest szabadon bővítheti a szerinte fontos ismeretek körét. A jelszavunk akár az is lehetne, hogy „Merjünk keveset, de alaposan tanítani. Többet tanítani lehet” – húzta alá Bárány Zsolt Béla.
