Katonai toborzópontot avattak fel Nagykanizsán

Németh Szilárd: A honvédség fejlesztési programjával igyekszünk újjáéleszteni a hagyományokat.

Böröndi Gábor (jobbra) vette át a csapatzászlót Fotó: MTI/Varga György

Katonák nélkül nem ment volna a koronavírus-járvány elleni védekezés Magyarországon sem, a honvédség és tartalékosai jelentős részt vállaltak a feladatokból – jelentette ki tegnap a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Nagykanizsán. Németh Szilárd a nagykanizsai katonai toborzópont megnyitásakor azt mondta, hogy a katonák segédkeztek a kórházak irányításában, az idősotthonok fertőtlenítésében, a kritikus infrastruktúrákat kezelő vállalatok irányításában, valamint közterületi járőrszolgálatot adtak.

Az államtitkár közölte: a honvédség fejlesztési programjával igyekeznek újjáéleszteni a hagyományokat. A nagykanizsai toborzópont révén lehetőség nyílik arra, hogy az egykor jelentős katonavárosban újból létrehozhassanak egy zászlóaljat – mondta. Németh Szilárd megjegyezte azt is, hogy a 172 éve létező Magyar Honvédség is mély válságban volt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, amikor mindössze 17 önkéntes tartalékosa volt. Mára ez a szám elérte a 9600-at, közülük több mint négyezer a területvédelmi tartalékos katona.

Böröndi Gábor (jobbra) vette át a csapatzászlót
Fotó: MTI/Varga György

Az elmúlt hónapokban a tartalékosok részvételével fertőtlenítettek 997 idősotthont, 51 kórházban állítottak katonai parancsnokot, 17 helyőrségben pedig járőrszolgálatot is adtak. A tartalékosok a raktárak őrzésé­ben is szerepet vállaltak – tette hozzá. Nagykanizsán, a városközpontban lévő Tourinform-irodában alakították ki a toborzópontot, a helyszín azért jó választás, mert „bent van a társadalom szövetében” – fogalmazott a politikus.

Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség főparancsnokának helyettese elmondta: az állampolgárok támogatása és részvétele nélkül nem lehetne a térség modern, ütőképes hadseregévé tenni a Magyar Honvédséget. A katonai pálya iránti érdeklődést jelzi, hogy míg januárban 140, addig áprilisban már 853 érdeklődő volt Nagykanizsán. A speciális területvédelmi szolgálatra az országban két megyéből, Szabolcs-Szatmár-Beregből és Zalából – azon belül is a nagykanizsai járásból – regisztrálták a legtöbb jelentkezőt – közölte az altábornagy.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség ország­gyűlési képviselője is azt hangsúlyozta, hogy „katonák nélkül nehezen lesz rend egy társadalomban”, látható, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet ideje alatt is jellemző volt a fegyelmezett viselkedés, sokat segítettek a katonák a polgári életben. Utalt arra, hogy a városban egykor öt laktanya is működött, ezek megszűnése komoly veszteséget jelentett a település életében. Biztatónak nevezte, hogy egy új zászlóalj felállításával újra katonaváros lehet Nagykanizsa.