Felpörgette az Európai Parlamentben (EP) hátralevő időszakát Kovács Béla, a Jobbik egykori EP-képviselője, aki ma már függetlenként vesz részt a munkában. Az uniós költségvetés kárára elkövetett csalással és az unió intézményei elleni kémkedéssel vádolt politikus olyan szinten táblázta be a mandátumából hátralévő időszakot, hogy saját büntetőperén sem tud részt venni.
A Budapest Környéki Törvényszéken mára kitűzött tárgyalási napján sem lesz ott, amikor újabb tanúkat hallgatnak meg, várhatóan folytatva a költségvetési csalás vádjának a bizonyítási eljárását. Ez utóbbi lényege, hogy Kovács három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben.
A volt jobbikos tagadta, hogy találkozott volna a rendőrgyilkossággal vádolt id. Győrkös Istvánnal
Fotó: Havran Zoltán
Kovács a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: korábban a bírónak jelezte, hogy lehetőleg olyan napokra tűzzön ki tárgyalást, amikor nincs az EP-ben hivatalos elfoglaltsága.
Ez azonban ezúttal sem sikerül, hiszen részt kell vennie az EP franciaországi központjában, Strasbourgban hétfőn kezdődött plenáris ülésen, ahol több voksolást is terveznek.
Így például szavaznak az EP 2020-as ülésrendjéről, ami már nem érinti majd Kovács Bélát, mivel nem indul az idei EP-választáson, az üzleti életben folytatja, és elsősorban Üzbegisztánra fókuszál. Múlt keddtől péntekig az unió külügyi szolgálatának tárgyalódelegációjával Üzbegisztán fővárosában, Taskentben az EU és Üzbegisztán közötti együttműködési megállapodás tervezetét vitatták meg.
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére, hogy valóban személyes kapcsolatban állt-e évekkel ezelőtt a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjával, idősebb Győrkös Istvánnal, mint ahogy azt több portál is tényként felvetette, határozott nemmel válaszolt. – Soha nem találkoztam sem vele, sem egykori szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) bármelyik tagjával – fogalmazott.
Az MNA-ról jelent meg a sajtóban korábban, hogy a félkatonai szervezet kiképzőtáboraiban rendszeresen felbukkantak az orosz katonai hírszerzés, a GRU fedésben diplomataként hazánkban dolgozó tisztjei.
Kovács tagadta azt is, hogy a Lengyelországban 2016-ban Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt letartóztatott Mateusz Piskorskival, az oroszbarát lengyel Változás nevű párt vezetőjével bármilyen szinten kapcsolata volt.
– Egyszer találkoztam az úrral, a krími választásokon ő is tagja volt a választásokat felügyelő nemzetközi csapatnak, ám semmilyen más dolgunk nem volt egymással sem előtte, sem utána – szögezte le a politikus.
A kémkedés vádja szerint Kovács az orosz katonai hírszerzés, a GRU Budapesten vélhetően diplomáciai fedésben dolgozó tisztjével tartott kapcsolatot és informálta őt 2012 és 2014 februárja között az unióról, valamint egyebek mellett a Paks II atomberuházás magyarországi híreiről.
A hírszerzőtisztet elvezényelték Magyarországról, ám utódját bemutatta az akkor még jobbikos politikusnak, aki még 2014. február 14-én is információkat adott át az utódnak. (A magyar jogrendbe 2014. január 1-jével került be az unió elleni kémkedés.)
A vádirat szerint Kovács operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően.
A vádhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy a politikus úgynevezett szenzitív – az EU számára érzékeny, bizalmas – információkat adott át kapcsolatának, cserében pedig előnyökben részesült.
Kovács tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy a GRU embereivel tárgyal.
