Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, számára személyesen is jelentős a Duna-parti emlékmű, mert pótolja az emlékeket. Felidézte, hogy az alkotóknak, Can Togay filmrendezőnek és Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművésznek az volt a céljuk, hogy az ott maradt cipőkkel megidézzék a múltat, hogy szülővárosuk rejtett emlékezetéből, tudatalattijából felszínre hozzák mindazt, ami történt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik budapesti látogatásakor mondott beszédéből idézve Fónagy János elmondta, hogy a zsidó nép olyan mint egy különleges fa, nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek az ágai. Ennek a jövőnek az irányába növekednek már évezredek óta azok az erős és élettel teli hajtások, amelyekből a magyar nemzet részeként Európa második legnagyobb zsidó közössége fejlődött ki – fogalmazott az államtitkár.
Rámutatott: „a zsidóság számára Európában Magyarország biztonságos hely, hazánkban ma reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a közel hatezer éves szellemi és lelki örökségre. Ennek az örökségnek az ápolása, a jövő nemzedékeinek való átadása a zsidóság fennmaradásának a záloga”.
Az Izraeli Rabbinátus és egész Izrael állam képviseletében megjelent Eliezer Simcha Weiss főrabbi arról beszélt, hogy bár az embereket meg lehet ölni, az ideológiát, a szellemiséget nem, az tovább él.
Méltatta beszédében a magyar-izraeli szoros kapcsolatokat és barátságot, a két nemzet egymás iránti tiszteletét.
A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!