Közép-európai együttműködést sürget az onkológia területén Kásler Miklós

Közép-európai együttműködést sürget az onkológia területén az emberi erőforrások minisztere.

Budapest, 2019. május 31. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere beszédet mond a pedagógusnap alkalmából tartott ünnepségen a Pesti Vigadóban 2019. május 31-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az akadémia létrehozásával a kelet-közép-európai régió jelentős lépés tehet az onkológiai megbetegedések visszaszorításában és gyógyításában.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár is az összefogás fontosságáról beszélt, és arról, hogy ez az együttműködéssel minden ország csak fejlődhet.

Az államtitkár köszönetet mondott Kásler Miklós miniszternek, aki 24 éven keresztül vezette az Országos Onkológiai Intézetet, amely intézet „zászlóhajója” volt a rákkutatásnak, gyógyításnak.

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője előadásában azt mondta, minden országban nő a rák kialakulásának kockázata, azonban az adatok szerint a nyugat-európai országokban magasabb ez a kockázat a kelet-európai országokhoz képest, mégis az előbbi régióban halnak meg kevesebben rákban, és a rossz halálozási adatokat a késői diagnózisra és a nem megfelelő terápiaválasztásra vezetik vissza – ismertette.

Mint mondta, a megbetegedések és halálesetek nagyban elkerülhetők a rizikótényezők – mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen életmód – kizárásával. Az adatok alapján a tüdőrák 85, a gyomorrákok 15 százalékáért felelős a dohányzás – mondta. A szakember szerint a rákos esetek 30-40 százalékát meg lehetne előzni ezen káros szenvedélyek mellőzésével.

Kifejtette, vannak olyan költséghatékony megoldások, amelyekkel a betegség hatékonyan megelőzhető, ide sorolta a méhnyakrák megelőzését célzó HPV-oltást, vagy a korai vastagbélrák-szűrést.

Ledia Lazeri beszélt arról, hogy a WHO ajánlásaiban életkorhoz kötve javasolják a különböző szűréseken való részvételt, amely ajánlásokra azonban sok ország nincs tekintettel. Kitért arra is, hogy lehetőség szerint le kell rövidíteni a diagnózis és a kezelés közötti időszakot, és el kell érni, hogy a tünetek megjelenésekor az emberek merjenek orvoshoz fordulni.

Az irodavezető említést tett arról, hogy sok országban nem elég fejlett a palliatív ellátás, „hatalmas szakadék tátong” a szükségletek és az ellátás nyújtása között. Mint mondta, a legtöbb országban a palliatív ellátás nem elég fejlett, ezen ellátást igénylő emberek 86 százaléka nem részesül megfelelő életvégi ellátásban, 88 százalékuk pedig nem kap megfelelő fájdalomcsillapítást. Hozzátette, a WHO 2014-es ajánlásában már megfogalmazta, hogy integrálni kell a palliatív ellátást a nemzeti egészségpolitikákban, újra kell alkotni az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, és erősíteni kell ezen a területen a szakdolgozók képzését.