Miközben a közigazgatásba, közszférába folyamatosan várják az embereket, a kormány épp az ellenkezőjét kommunikálja. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még 2016-ban jelentette be a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési tervét. A versenyszférában szintén jelentős gondot okozó munkaerőhiányt pedig épp a közigazgatásból érkezőkkel próbálnák orvosolni. – A magyar gazdaság munkaerőpiaci tartalékai erősen fogynak, a belső utánpótlás a közigazgatásban dolgozókból, a közmunkások és a mikrovállalkozások köréből származhat, ahol szektoronként 100-200 ezer fős tartalék rejlik – mondta október végén Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a közigazgatás területén politikai döntés kérdése, hogy a területen dolgozók beléphessenek a munkaerőpiacra.
Az állami karrier jelenleg nem túl csábító, hiszen közeledés sincs a kormány és az érdekképviseletek között a bérrendezés ügyében.
Ez pedig azt jelenti – mint azt korábban megírtuk –, hogy az önkormányzati tisztviselők szinte bizonyosan sztrájkba lépnek január 12–15. között. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyomatékosította: a közszférában dolgozó 680 ezer ember között nincs egyetlen elégedett sem. – Ha most vasárnap rendeznék a választást, sok településen elmaradna, mert már a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti a szakemberhiány. A megalázóan alacsony bérek miatt tömegesen hagyják el a pályát – fogalmazott. Úgy véli, a kormány ugyanilyen kevés figyelmet fordított a diplomások bérére, de közben a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatosan emelkedett. Ezért szeretnék elérni a bruttó 245 ezer forintos diplomás-minimálbér bevezetését. Csak abban bízhatnak a szakszervezetek, hogy a kormánynak semmiképp nem érdeke, hogy közvetlenül a választás előtt állami dolgozók sztrájkjáról szóljanak a hírek.
