A klímaváltozás mellett az urbanizáció és a globalizáció is kedvezően hat a kórokozók túlélésére és a terjesztésükért felelős fajok elterjedésére. Az újonnan felbukkanó betegségek problémája alapvetően ökológiai jelenség, de gyakorlati szempontból ma már minden ország számára nemzetbiztonsági veszélyt jelent – főleg a technológiailag fejlett nagyvárosok lakosaira.
Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú, hogy felkészüljünk a jelentősebb hatásaira
és kidolgozzuk a megfelelő védekezési stratégiát. Ennek egyik útja az ökológiai alapokon történő védelmi stratégiák kidolgozása. Az Ökológiai Kutatóközpont elsőként alkalmazza a DAMA (dokumentál, felmér, ellenőriz, cselekszik) protokollt a gyakorlatban.
Molekuláris biológiai módszerekkel elemzik a kórokozók terjesztéséért felelős szervezeteket
Fotó: Kurucz Árpád
Ennek lényege, hogy célzottan, önkéntes résztvevők bevonásával dokumentálják, molekuláris biológiai módszerekkel elemzik és feltérképezik a járványtani és ökológiai szempontból kiemelt kórokozók terjesztéséért felelős szervezetek és gerinces gazdáik hazai megjelenését.
Meghatározzák túlélésüket és betegítőképességüket a modern kor embere által teremtett környezeti feltételek között. – Daniel R. Brooks amerikai professzor felvetése nyomán – a kutató az utóbbi tíz évet döntően hazánkban töltötte –
nemzetközi szakértőcsapat dolgozta ki a koncepciót.
A protokoll ajánlásai alapján kisebb térségek – például a Margit-sziget sünpopulációjának – feltérképezése is megtörtént, de egy egész országot ez alapján még nem monitoroztak – nyilatkozta Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A csípőszúnyogok humán- és állategészségügyi szempontból a legfontosabb kórokozóterjesztő szervezetek. Évente közel egymillió ember halálát okozzák – elsősorban a trópusi területeken, de az utóbbi években az európai kontinensen is számolnunk kell velük. A kereskedelem globálissá válása miatt számos idegenhonos csípőszúnyogfaj került be Európába, amelyek potenciálisan sokkal veszélyesebb kórokozók terjesztésére is képesek, mint az európai fajok.
Hazánkban az utóbbi tíz évben három idegenhonos csípőszúnyogfajt (az ázsiai tigrisszúnyogot, az ázsiai bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot) mutatták ki. A másik kitüntetett csoport a kullancsoké. A méltán hírhedt vérszívó
több tucat vírust, baktériumot és egysejtű parazitát terjeszt,
amelyek közül hazánkban is jól ismert a kullancsencephalitis vírus, a Lyme-kórt terjesztő baktériumok. A vándormadarak segítségével Afrikából vagy Dél-Európából minden évben jelentős számban érkeznek hozzánk nem őshonos kullancsfajok.
A tavaly decemberben az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnökéhez eljuttatott protokoll alapján Földvári Gábor szerint elvileg valamennyi állatról emberre terjedő fontosabb kórokozót azonosíthatunk, követhetjük terjedését. A protokoll tehát túllép a kullancsok és a szúnyogok, illetve az általuk terjesztett kórokozók állandó figyelésén.
A kutatók a városi járványtani gócpontokat, a klímaváltozás hatására a hazai faunában újonnan megjelenő inváziós fajokat és az általuk behurcolt betegségeket is követik. A hazai kutatók célja evolúciós-ökológiai szemléletű, a DAMA-protokollt sikeresen a gyakorlatba ültető nemzeti program megvalósítása, amely később nemzetközi kutatói hálózattá bővülhet. Így előre jelezhető bizonyos kórokozók felbukkanása és egy potenciális járvány kitörése.
