Magyarország régiós vezető az uniós pénzek hatékony felhasználásában

Az Európai Uniótól érkező nagy összegű forrásokat az oktatás, a szociális felzárkóztatás, az egészségügy, a sport és a kultúra terén hasznosítják, ám ahhoz, hogy minden támogatást hasznos célokra fordítsanak, jó fejlesztéspolitikára is szükség van — mondta el lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Vitályos Eszter szerint a kelet-közép-európai régióban vezetők vagyunk a kifizetésekben, a meghirdetett pályázatok is a tervezett ütemben haladnak, de a következő uniós ciklusban előreláthatóan kevesebb forráshoz juthatunk. A szakterület azonban még így is győztes lehet.

A Heim Pál-kórház gyermeksürgősségi osztályán. A politikus elismerően beszélt a fejlesztésekről Fotó: Kurucz Árpád

A Heim Pál-kórház gyermeksürgősségi osztályán. A politikus elismerően beszélt a fejlesztésekről
Fotó: Kurucz Árpád

Kérdésünkre, hogy mekkora hazánk mozgástere az uniós pénzek felhasználásában, Vitályos Eszter közölte: jó fejlesztéspolitikai tervezéssel meg lehet valósítani azokat a célokat, amelyeket itthon szeretnénk elérni, ezzel együtt előfordult, hogy egyes kezdeményezéseinkre az Európai Bizottság nem biztosított annyi forrást, mint amennyit javasoltunk, mondván, hogy nem ez járul hozzá leginkább az EU 2020 stratégiához, amely egyébként a mostani időszak megalapozó dokumentuma.

– Arra törekszünk, hogy minden egyes uniótól érkező forintnak értelmes célkitűzést találjunk. Ehhez szükség van arra, hogy levonjuk a következtetéseket az előző időszakból, reflektáljunk az eddigi projektekre, és azokat folytassuk, amelyek jól működtek és kézzelfogható eredményeket hoztak – fogalmazott Vitályos Eszter.

A következő, 2021–2027-es ciklusról szólva az államtitkár ismertette: az Európai Bizottság 2018 májusában már közzétette a következő hétéves ciklus költségvetési tervét, amely szerint hazánk 24 százalékkal kevesebb kohéziós forrást kapna a 9000 milliárdos kerethez képest.

– A bizottság a forrásmegvonásról azt mondja, hogy az Egyesült Királyság kilépéséből és az új kihívások finanszírozásából fakadó terheket minden tagállamnak viselnie kell, mi azonban azt látjuk, hazánkon kívül csupán Csehország, Málta, Litvánia és Észtország esetén ekkora mértékű az elvonás – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint mindennek nagy valószínűséggel politikai okai vannak.

– Biztató viszont, hogy az Európai Szociális Alap forrásai – az EFOP elsősorban ebből táplálkozik – nem csökkennek jelentősen, mivel az unió a következő időszakot a humán erőforrás fejlesztésére szeretné alapozni. Ha minden úgy maradna, ahogy eddig volt, s az operatív programok folytatódhatnak, akkor az Emmi akár még győztese is lehet a következő ciklusnak, hiszen terveikben az szerepel, hogy a tárca által felügyelt területekre több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást fordítanak. A májusi európai parlamenti választások befolyásolják ugyan a tárgyalásokat, de mi bármikor elfogadjuk a költségvetést, ha az kedvező hazánk számára – összegezte az államtitkár.