Megnő a magyar történelem súlya az érettségin

2024-től növekszik a modern kori témák – például az első világháború – súlya a történelemérettségin.

Fotó: Bach Máté

Modernizálják az érettségifeladatokat: 2024-től a nehezen érthető korabeli források mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek a diákok történelemből. A tantervi változásokhoz illeszkedve átalakulnak a témakörök, az eszmetörténet aránya például duplájára emelkedik, és növekszik az I. világháború súlya is, miközben egyes témák kimaradnak.

Megjelent a 2024 májusától érvényes érettségivizsga-követelményekről szóló kormányrendelet. A számonkéréseket minden tantárgyból az új alap- és kerettantervhez igazítják. A történelmet érintő változásokra Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke hívta fel lapunk figyelmét. Az Óbudai Árpád Gimnázium tanára – aki maga is részt vett a dokumentum kidolgozásában – elmondta: a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelem­érettségin is elképzelhetők, igaz, ennek bevezetéséhez szerinte hosszabb előkészítés és vizsgálatok szükségesek. Mint kiemelte, változtak a tematikai arányok a vizsgán, az eszmetörténeti témák (idetartozik például a liberalizmus, a szocializmus, a felvilágosodás vagy a különböző vallások) aránya például tízről húsz százalékra emelkedik, az eddig indokolatlanul felülreprezentált gazdaság- és társadalomtörténet rovására. A közkeletű feltételezésekkel szemben a politikatörténet aránya nem változott.

Újdonság, hogy a vizsgaleírás megengedi a történészi vagy publicisztikai szöveg értelmezését is az elsődleges források mellett. Ennek oka, hogy sok esetben nagyon életszerűtlen elvárni a diákoktól a korabeli források elemzését (például középkori, latinból jól-rosszul fordított törvényszövegek), így ez nagyobb és kreatívabb lehetőséget ad a feladat írásánál – jegyezte meg a szakember.

A tantervhez igazodva megnövekszik a magyar történelem aránya is, a vizsgaleírás módosítása elvárja ugyanis, hogy a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből legyen kijelölve, illetve a többi tesztfeladat kö­rében is elvárás, hogy a kérdések legalább ötven százaléka a magyar történelemre vonatkozzon.

Változás az is, hogy míg eddig élesen elkülönültek az egyetemes és a magyar történeti témák, az új követelményrendszer integrált megközelítést alkalmazva korszakonként egyesítette a magyar és az egyetemes történelmet. Az idő múlásával szükségszerűen növekedik a modern kori témák súlya is, például az I. világháborúé. Szintén új, hogy míg eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre, a magyar nép egyre kérdésesebb vándorlása pedig a követelmények közül.

Nánay Mihály szerint ez jogos is, hiszen az alapvető ismereteket elváró középszintű témák között nehéz egy olyan kérdéskört számonkérni, amit nem általánosan elfogadott megállapítások, hanem sokkal inkább viták, ütköző nézőpontok jellemeznek. A jelenkori témakörök közül eltűnt az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ennek viszont az az oka, hogy a 2020-as tanterv egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) és ehhez plusz órakeretet is szentel a témának, ami így értelemszerűen ennek a tárgynak az érettségikövetelményei között jelenik meg a továbbiakban.

A történelemtanár emlékeztetett arra is, hogy a kerettantervi tananyagcsökkentés értelmében összességében csökkent a középszintű érettségin számonkérhető lexika. Tehát a tanulók több mint kilencven százaléka számára több idő jut tevékenykedtetésre, kompetenciaalapú oktatásra. Történelemből évente mintegy hetvenezer diák érettségizik, túlnyomó többségük középszinten. A nehezebb vizsgafajtát éves szinten a legfelkészültebb öt-hat ezer fiatal szokta választani, nekik a fakultációk és az új Nemzeti alaptanterv által biztosított órakeret Nánay szerint bőséges lehetőséget nyújt az emelt szintű többlet elsajátítására is.