– Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésben az egészségügyi rendszer egésze vizsgázik. Ön mit gondol erről?
– Ez valóban kijelenthető, de szerencsére az elmúlt években megkezdődött fejlesztéseknek és a kormány gyors, proaktív intézkedéseinek köszönhetően a magyar egészségügy, ezen belül az intézményrendszer, kellően felkészült a kialakult járványhelyzet hatékony és eredményes kezelésére. Már korábban is történtek próbálkozások az egészségügy átalakítására, azonban ezek gyakorta ellentmondásosak voltak, és nem hozták meg az elvárt eredményeket. A koronavírus-járvány elleni küzdelem alatt megmutatkoztak azok a prioritások, amiket a fejlesztéseknek követniük kell az egészségügyi ellátórendszerben. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján a program is új hangsúlyokat kapott. Az Egészséges Budapest program célja, hogy a betegbiztonság növelése mellett az egészségmegőrzésre is hangsúlyt helyezve, minőségi változásokat érjünk el az ellátórendszer egészében. Pontosan a járvány mutatta meg azokat a területeket, amelyek a veszélyhelyzet alatt megerősítést igényeltek. A jövőre nézve ezeket kell fokozott figyelemmel követni és biztosítani számukra azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a minőségi betegellátáshoz. Bár még a fejlesztési folyamat közepén tartunk, az eredmények egyértelműen látszanak. Az intézmények nemcsak helytállnak a jelenlegi helyzetben, hanem olyan szakmai, logisztikai tapasztalatokkal és ismeretekkel gazdagodnak, amelyek a későbbiekben is hasznosak és értékesek lesznek.
– Hogyan befolyásolja a járvány az Egészséges Budapest programot?
– Most a járványhelyzet kezelése a legfontosabb feladat, de emellett az Egészséges Budapest program sem állt le, sőt, a csoportos megbetegedések megjelenése további lépésekre sarkallt minket. Az egészségügyi veszélyhelyzet kialakulása szükségszerűen hozta magával annak az igényét, hogy Kásler Miklós miniszter útmutatására építkezve újratervezzük a fejlesztéseket. Jogos elvárás a jövő egészségügyi intézményeivel szemben, hogy azok egy esetleg felmerülő újabb járványhelyzetben felkészültek legyenek, például azonnal izolálható osztályokkal, épületszárnyakkal. Ezt figyelembe véve zajlik a tervezés, fejlesztés.
– Milyen egészségügyi fejlesztések történtek az elmúlt évtizedben?
– A kormány egészségügyi fejlesztéseket sürgető szándéka elsőként a vidéki intézményekre összpontosult, így 2010 és 2016 között több mint 500 milliárd forint szolgálta országszerte a kórházak, illetve szakrendelők felújítását és fejlesztését, a kapcsolódó eszközbeszerzésekkel együtt. A vidéki korszerűsítéseket követően 2017-ben a fókusz a fővárosra és a Közép-magyarországi régióra irányult. Egyértelművé vált, hogy a négymillió ember ellátásáért felelős területen is átfogó egészségügyi fejlesztés szükséges, így született meg a döntés az Egészséges Budapest program létrehozásáról. A program keretében 2026-ig 700 milliárd forint hazai forrás jut az intézményrendszer megújítására és az infrastrukturális fejlesztések megvalósítására. Lépésről lépésre haladunk, ugyanakkor több évtizednyi lemaradást nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni. A program végére azonban a betegeket nyugat-európai színvonalú körülmények fogadják majd.
– Mindez hogyan kapcsolódik a kormány egészségpolitikájához?
– Az emberi erőforrások minisztere még 2019 áprilisában meghirdette az új egészségkultúra programot, amelynek kialakítása több pilléren nyugszik. Ebben kiemelt szerep jut az egészségtudatos életmódra való figyelemfelhívásnak és a betegségeket megelőző intézkedések hangsúlyozásának, népszerűsítésének. Ezek a lépések elősegítik a lakosság egészségi állapotának javulását, és az egészségben eltöltött évek számának növekedését. Elmondható, hogy minden szakpolitikai intézkedés az egészségesebb nemzetünkért történik, ezt a szemléletmódot támogatják a különféle fejlesztések, beruházások is.
A szakember szerint most a járványhelyzet kezelése a legfontosabb
Fotó: ÁEEK
– Miről szól maga az Egészséges Budapest program, és eddig mi valósult meg belőle?
– Az Egészséges Budapest programban a fejlesztések három fő területre összpontosulnak: orvostechnológiai eszközök beszerzése, informatikai és infrastrukturális fejlesztések. Az orvostechnológiai korszerűsítés keretében megújul a régió egészségügyi intézményeinek diagnosztikai és terápiás műszerparkja, az informatikai fejlesztések pedig nem csupán a hardvereszköz-állomány teljes lecserélését, de számos, hazánkban először alkalmazott szoftver beszerzését is jelenti. Az infrastrukturális fejlesztés részeként centrumkórházakat hozunk létre, amelyek lefedik majd a főváros és a Közép-magyarországi régió egészségügyi ellátását. Ezek a kórházak a következő fél évszázadra meghatározzák a fővárosi egészségügyi ellátás kereteit, hiszen olyan intézmények jönnek létre, amelyek megfelelő választ adnak az egészségügyi technológia, diagnosztika és terápiás fejlődés kihívásaira.
– Milyen egészségügyi intézményeket érintenek a fejlesztések?
– A centrumkórházak létrehozásán túl további 11 országos gyógyintézetben és 13 kórházban – köztük négy egyházi fenntartású intézményben – és 32 szakrendelőben valósul meg fejlesztés. Az országos gyógyintézetek kiemelt szereppel bírnak a program végrehajtása során, mert fejlesztésük egyben a teljes hazai lakosság egészségi állapotának javítását megalapozó öt Nemzeti egészségügyi program megvalósítását is segíti. De természetesen a 32 budapesti és Pest megyei szakrendelő komplex fejlesztése is fontos láncszeme a programnak. A fejlesztésnek köszönhetően az intézmények egyre nagyobb mértékben tudnak részt vállalni a betegek gyógyulásával végződő ellátásból, csökkentve ezzel a sürgősségi osztályok terhelését.
– Milyen látható eredményeket emelne ki?
– 2019-ben új korszak kezdődött az Egészséges Budapest program történetében, hiszen a program két éven át tartó orvosszakmai előkészítését követően már a gyors és hatékony megvalósításra összpontosítunk. Az eddigi eredményeinket tekintve 2019-ben 11,8 milliárd forint értékben jutottak új képalkotó (például röntgen, mammográf, MR, CT) és több száz egyéb orvostechnológiai eszközhöz (például sebészeti eszközök, altató- és lélegeztetőgépek) az intézmények. Az elmúlt két évben összesen 7,25 milliárd forintból valósultak meg különféle informatikai fejlesztések.
A program költségvetésének legnagyobb és talán a leginkább látványos részét az infrastrukturális fejlesztések adják. Még 2018 végén került sor három centrumkórház tervpályázatának kihirdetésére. Tavaly további tervdokumentációk készültek kórházak, szakrendelők fejlesztésének kivitelezéséhez, amelyek közül már számos megvalósult. 2019 decemberében 17 kórház és szakrendelő fejlesztésére sikerült megkötni összesen 381 ezer négyzetméter területet magába foglaló tervezési szerződést, közel 11 milliárd forint értékben.
– Milyen szakaszban tart most a megvalósítás?
– Folyamatosan zajlanak a fejlesztések, gőzerővel dolgozunk. Ennek eredményeként most ismét mérföldkőhöz érkeztünk azzal, hogy a miniszter úr által nemrég bejelentett 8,3 milliárd forint összeggel kötöttünk meg újabb szerződéseket orvostechnológiai és informatikai eszközök beszerzésére.
– Melyek a közeljövő tervei?
– Számos olyan infrastrukturális fejlesztés tervén dolgozunk, mint például egyes kórházak sterilizálójának kialakítása, fűtési rendszer korszerűsítése, meglévő hőleadók korszerűsítése, hűtési kapacitás bővítése. Az Egészséges Budapest program fejlesztései most kevésbé látványos, de annál fontosabb szakaszban vannak. A precíz, alapos, mindenre kiterjedő tervezési folyamat a záloga annak, hogy a közeljövőben XXI. századi színvonalú betegellátás valósuljon meg, tovább javuljon a betegek elégedettsége és az egészségügyi dolgozók munkakörülményei. Hiszek abban, hogyha színvonalas kórházakat és szakrendelőket hozunk létre, az nemcsak a betegekre lesz jótékony hatással, hanem az ott dolgozókra is. Meggyőződésem, hogy egyre többen európai színvonalú intézményekben végezhetik a munkájukat. A magyar orvosképzés és az egészségügyi szakemberek, kutatók munkája is világhírű. Az Egészséges Budapest programmal olyan fejlesztéseket tudunk végrehajtani, megvalósítani, amelyek megteremtik a lehetőséget, hogy reális célunkat elérhessük. A szaktudás mellett a berendezések, eszközök is azt a célt szolgálják, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer is világszínvonalon tudjon működni. Ezért dolgozunk nap mint nap.
