Módosul az önkormányzati választási rendszer

A parlament döntése alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés. Ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja.

Az önkormányzati választási rendszer átalakításának országos hatású passzusa, hogy mind Budapest, mind a nagyvárosok esetében – részben az LMP-s Schiffer András módosító javaslatát is elfogadva – csökkentették a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

Így a 10 ezer és 100 ezer lakos közötti településeken legalább 300 választó – az eddig hatályos szabályozásban két százalék, de legalább 300 választó volt a feltétel –, a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban pedig minimum 500 választópolgár ajánlása kell majd. Utóbbi helyek esetében az eddigi szabályozás a választók egy százalékának ajánlását, de legalább kétezret rögzített. A 10 ezer lakosúnál kisebb helységekben továbbra is az lehet majd polgármesterjelölt, akit az ott élő választópolgárok legalább 3 százaléka ajánl.

A főpolgármester-jelöltséghez legalább ötezer budapesti választópolgár ajánlása lesz szükséges. Ez jelentősen könnyíti a jelöltté válást, most ugyanis a főváros választói két százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer embert jelentett. A megyei választókerületben az a jelölőszervezet állíthat listát, amely összegyűjtötte a választókerület választópolgárai – az eddigi egy helyett – fél százalékának ajánlását.

Emellett az önkormányzati választásnál is lesz többes ajánlás, amit a független Fodor Gábor javasolt. Így a szavazópolgár jelölési fajtánként több jelöltet, listát is ajánlhat, de csak egy településen, kerületben vagy megyében fogadhat el jelölést.

Enyhítettek továbbá a helyi önkormányzati képviselőkre és az 1500 lakosúnál kisebb települések polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon. Így az egészségügyben, a köznevelésben, valamint szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók mégis lehetnek majd önkormányzati képviselők az idén ősztől. Az összeférhetetlenség enyhítése a nagyobb települések polgármestereire nem vonatkozik.

A módosítások érintik a választási eljárási törvényt is. Ennek alapján hét nappal rövidül az ajánlásgyűjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. helyett a 34. napig lehet bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelőző 26. helyett a 33. napig.

Változás, hogy a minimálbér feléről, azaz 50 750 forintról vissza nem vitt ívenként 10 ezer forintra csökken a bírságuk azoknak a jelölteknek, jelölőszervezeteknek, akik vagy amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához az összes átvett ajánlóívet. Az indoklás szerint a bírság eddig hatályos mértéke eltúlzott volt. Ha azonban még a jelöltbejelentésre nyitva álló határidő utáni napon viszik vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, nem jár bírság.

Az elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését elvégezte. Ezekről az adatokról a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőre emelkedéséig kérhető tájékoztatás. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért bírálta ezt a változtatást, mondván, ezzel lehetetlenné teszik, hogy az állampolgárok megtudják, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik.

A Ház változtatott a jelöltek, jelölőszervezetek, listák nyilvántartásba vételére rendelkezésre álló határidőn is: három helyett négy napjuk lesz erre a választási bizottságoknak valamennyi választás – országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti – esetén.