Nincs ok aggodalomra a szúnyogok által terjesztett betegségek kapcsán, hazánkban eddig a tigrisszúnyog sem okozott fertőzést – mondta lapunknak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.
– Hazánkban a szúnyogok által terjesztett betegségek közül a nyugat-nílusi láz szokott jelen lenni, körülbelül júliustól októberig, a költöző madarak visszaérkezésével. Azonban rendkívül ritka megbetegedésnek számít: általában évente mindössze néhány tíz esetet diagnosztizálnak Magyarországon, bár 2018-ban több mint kétszáz esetet jelentettek – hangsúlyozta Szlávik János, hozzátéve: a tőlünk délebbre fekvő országokban – például Szerbiában, Romániában – is legfeljebb száz eset fordul elő évente. Bulgáriában, Franciaországban és Olaszországban 2017-hez képest többszörösére emelkedett az esetek száma, ám nálunk idén még egy megbetegedés sem fordult elő.
A nyugat-nílusi láz vírusa a fertőzöttek 80 százalékánál semmilyen tünetet nem okoz, míg körülbelül húsz százaléknál láz, torokfájás, kiütés, fejfájás jelentkezik, de 4-5 napon belül ők is meggyógyulnak.
– Egy százalékuk kerül kórházba agyvelő-, illetve agyhártyagyulladással, ők általában idősek, legyengült immunrendszerrel, de 80-90 százalékban ők is meggyógyulnak – számolt be az infektológus.
Szlávik János szerint a vírus az állatokra nézve sokkal veszélyesebb, a lovaknak ezért már védőoltást fejlesztettek ki, azonban embereknek egyelőre nincs ilyen medicina. A szúnyogok által terjesztett másik megbetegedés a bőrférgesség, amely emberekre és kutyákra is veszélyes lehet, illetve a csak kutyákat megbetegítő szívférgesség.
– A bőrférgesség könnyen gyógyítható a féreg műtéti eltávolításával vagy gyógyszeres kezeléssel, ám ezeken kívül Európában egyelőre nem kell számolni másfajta, szúnyog által terjesztett megbetegedéssel – mondta el a főorvos.
Magyarországon összesen ötvenféle szúnyogfaj van, de a médiában gyakran rémhíreket keltő fekete-fehér csíkozású ázsiai tigrisszúnyog nálunk nem honos és nem tud áttelelni.
Ugyanakkor mivel Franciaországban, Olaszországban és Görögországban a tigrisszúnyogok már jelen vannak, így hazánkban jellemzően a déli országrészben találkozhatunk velük.
Elméletben a tigrisszúnyogok valóban tudnák terjeszteni a dengue-lázat, a zikavírust és a chikungunya-lázat, de csak akkor, ha egy ember vérében már jelen vannak ezek a fertőzések, valamely trópusi országból hazatérve. – Ilyen hazánkban még nem fordult elő, s az említett országokban néhány tucat eset volt az elmúlt tíz évben – ismertette a szakember.
A katasztrófavédelem folyamatosan gyéríti a vérszívókat
Fotó: 123RF
Szlávik János elmondta, már előrehaladott tudományos kísérletek folynak, hogy a szúnyogokat – anélkül, hogy elpusztítanák őket – képtelenné tegyék arra, hogy átvigyék a vírust egyik emberről a másikra. Addig is marad a szúnyoggyérítés, de az infektológus szerint a déli országokba utazásról sem érdemes lemondani, hiszen rendkívül ritka, hogy valaki megfertőződjön a nyugat-nílusi lázzal vagy más betegséggel.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság beszámolója szerint egyébként a múlt héten is folytatták a szúnyoggyérítést fővárosban és további 396 település belterületén.
– A Duna és a Tisza mentén a korábbi árhullámok miatt még mindig sok a vérszívó, ezért újabb kezeléseket hajtanak végre a mosonmagyaróvári és győri térségben – közölték.
Összesen 947 településen volt a katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítés, 488 ezer hektárnyi területen.
Sokan panaszkodnak arra, hogy a hazánkban is előforduló szúnyogok csípése nagyobb gyulladással, csomósodással jár, mint korábban. Szlávik János szerint ennek a legfőbb oka az, hogy világszerte több embernél alakulnak ki allergiás tünetek, mint korábban, így a szúnyogcsípésre is érzékenyebbek, illetve az is előfordulhat, hogy a szúnyogok juttatnak valamilyen baktériumot a szúrt csatornába és az fertőződik el. Az infektológus arra is kitért, a közhiedelemmel ellentétben nem igaz, hogy bizonyos vércsoportú vagy például alkoholt fogyasztó embereket jobban támadnának a szúnyogok – vagyis nincs kimondott rizikócsoport.
