Németh Zsolt: Legitimálni kell a beszédet a keresztényüldözésről

Nyílt beszédet kell érvényesíteni a multilaterális diplomáciában és az emberi jogok értelmezése során is – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Felidézte: harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlása után keresztények, zsidók és muszlimok elhatározták, hogy a – korábban a Kelet és Nyugat közötti határt jelképező – Brandenburgi kapuban kialakítják a Csend termét. A teremben szerettek volna elhelyezni egy bibliát, egy tórát, egy koránt és egy mandalát, hogy mindenki imádkozhasson és elmélkedhessen, „hogyan működik Isten a történelemben”.

A Berlini Szenátus kulturális felelőse azonban azt tanácsolta, vigyenek ki a teremből minden vallási jelképet, amely sérti egy másik vallás képviselőjét. A teremben így végül nem maradt semmi. Ez a semmi a globális tolerancia – mondta.

„Egy globális ideológia nevében akarnak minket, keresztényeket és mindenki mást megvédeni mindenkitől” – fogalmazott, hozzátéve, ennek az útnak a végén nincs semmi.

Megjegyezte: mi magyarok „be tudjuk csapni a világot”, a Csend termében ugyanis egy magyar, katolikus textilművész falikárpitja (Hager Ritta: a Sugárzó csend) látható fákkal és a mögöttük felkelő nappal.

Balog Zoltán elmondta: az alkotó „megsúgta” neki, az erdőt bevilágító napkorong valójában az oltáriszentség.

Antoine Camilleri címzetes érsek, apostoli nunciusa arról beszélt: a globalizálódó világ nem hozza magával automatikusan az emberek közötti egyenlőséget. Szerinte az információk egyre egyszerűbb és gyorsabb manipulálásnak lehetősége és gyakorlata valódi fenyegetés a demokráciára és a vallásszabadságra.

Kitért arra: a „tudás hatalom” igazság ma azt jelenti, hogy azoknak a cégeknek a kezében van a hatalom, akik az adatokat birtokolják. Így a Google, az Apple vagy a Facebook ugyanolyan szuperhatalmakká váltak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.

Frantisek Ruzicka, a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériumának államtitkára az oktatás szerepét hangsúlyozta a népcsoportok közötti egyenlőség és a vallásszabadság eléréséhez.

A sok nemzetiségű társadalmakban nagyon fontos, hogy a fiatalokat felvértezzék a diszkrimináció ellen – mondta.

Úgy fogalmazott: „a vallásszabadság mindig egy generációra van attól, hogy elveszítsük. Minden egyes generációnak meg kell érte harcolnia, és meg kell tanítania megőrzésének módjára az utána következő generációt.”

Fabio Mendes Marzano, a Brazil Külügyminisztérium nemzeti szuverenitásért és állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a keresztények üldözése ma a világban tervezetten, szervezetten, szisztematikus módon zajlik.

A világ lakosságának egyharmada szenved vallásüldözéstől, és az üldözöttek 80 százaléka keresztény. Ez olyan méretű válság, hogy a keresztényüldözés elleni harc az ENSZ elsődleges feladata kellene, hogy legyen – mondta.

Daria Wolosiuk, a lengyel vallásszabadságért felelős miniszteri biztos a prevenció és a felelősségre vonás szerepét hangsúlyozta.

A keresztényüldözés visszaszorításához elengedhetetlennek nevezte továbbá a folyamatos kapcsolattartást a helyi egyházi vezetőkkel és a nemzetközi összefogást a közel-keleti keresztények megmentésére.

Habib Efrém, a libanoni Szír Liga elnöke hangsúlyozta: a Közel-Keleti keresztények megmaradása akkor lehetséges, ha az iszlám világon belüli lezajlik egy reneszánsz. Ma ugyanis nincs olyan politikai rezsim, amelyik őszintén és mélyen elismerné a sokszínűséget mint érétket.

Azt mondta: a nyugati országoktól egy átfogó segítséget nyújtó, új Marshall-tervet várnak, valamint politikai nyomásgyakorlást az iszlám vezetőkre.

Kiemelte: Magyarország segítsége modell, és bár az ország nem nemzetközi döntéshozó, lehetne közvetítő a nemzetközi fórumokon. A történelem a döntéshozatallal kezdődik, de sokszor egy szóval is el lehet indítani a változást – mondta.