Legitimálni kell a keresztényüldözésről való beszédet a világban, ez a budapesti, keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia legfontosabb üzenete – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvény második napján.
Németh Zsolt kiemelte: a külpolitikában paradigmaváltásra van szükség, melynek lényege, hogy nyíltan beszélünk a keresztényüldözésről, és ezt a nyílt beszédet kell érvényesíteni a multilaterális diplomáciában és az emberi jogok értelmezése során is.
Hangsúlyozta: nem elég csak a vallásszabadságról beszélni, mondván, abban benne foglaltatik a keresztények szabadsága is. Ha ugyanis a keresztényüldözést „nem tekintjük külön témának”, az könnyen oda vezet, hogy „senkit sem szabad üldözni, kivéve a keresztyéneket, mindenki üldözése ellen szót lehet és kell emelni, kivéve a keresztyének küldözését” – fogalmazott.
Megjegyezte: azt mondani, hogy nem kell keresztyénüldözésről beszélni, elég a vallásszabadságról, hasonló ahhoz, mintha valaki úgy érvelne, „ne beszéljünk külön antiszemitizmusról, csak általában a rasszizmusról”. Ez azonban antiszemita érvelés lenne.
A politikus hozzátette: ahogy antiszemitizmusról beszélni nem a rasszizmus többi fajtájának legitimálása, keresztényüldözésről beszélni sem a vallásüldözés más formáinak elfogadása.
Németh Zsolt szólt arról is: azért is kell külön beszélni a keresztényüldözésről, hogy ne alakuljon ki kettős standard, ami többet enged meg a keresztények ellen, mint mások ellen. Ez sértené a demokráciát és az ENSZ-világrend alapjait képező emberi jogokat is – mondta.
Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos beszélt: Magyarország nem azért próbál segíteni a közel-keleti keresztényeknek, mert rossz a lelkiismerete. „Nekünk nem voltak gyarmataink, mi nem kereskedünk fegyverekkel a Közel-Keleten és máshol sem” – mondta.
Magyarország saját magáért segít, mert tudja, ha kiirtják a kereszténység bölcsőjénél élő keresztényeket, azzal megsemmisítik a „mi kultúránkat és hitünket is” – tette hozzá.
Felidézte: harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlása után keresztények, zsidók és muszlimok elhatározták, hogy a – korábban a Kelet és Nyugat közötti határt jelképező – Brandenburgi kapuban kialakítják a Csend termét. A teremben szerettek volna elhelyezni egy bibliát, egy tórát, egy koránt és egy mandalát, hogy mindenki imádkozhasson és elmélkedhessen, „hogyan működik Isten a történelemben”.
A Berlini Szenátus kulturális felelőse azonban azt tanácsolta, vigyenek ki a teremből minden vallási jelképet, amely sérti egy másik vallás képviselőjét. A teremben így végül nem maradt semmi. Ez a semmi a globális tolerancia – mondta.
„Egy globális ideológia nevében akarnak minket, keresztényeket és mindenki mást megvédeni mindenkitől” – fogalmazott, hozzátéve, ennek az útnak a végén nincs semmi.
Megjegyezte: mi magyarok „be tudjuk csapni a világot”, a Csend termében ugyanis egy magyar, katolikus textilművész falikárpitja (Hager Ritta: a Sugárzó csend) látható fákkal és a mögöttük felkelő nappal.
Balog Zoltán elmondta: az alkotó „megsúgta” neki, az erdőt bevilágító napkorong valójában az oltáriszentség.
Antoine Camilleri címzetes érsek, apostoli nunciusa arról beszélt: a globalizálódó világ nem hozza magával automatikusan az emberek közötti egyenlőséget. Szerinte az információk egyre egyszerűbb és gyorsabb manipulálásnak lehetősége és gyakorlata valódi fenyegetés a demokráciára és a vallásszabadságra.
Kitért arra: a „tudás hatalom” igazság ma azt jelenti, hogy azoknak a cégeknek a kezében van a hatalom, akik az adatokat birtokolják. Így a Google, az Apple vagy a Facebook ugyanolyan szuperhatalmakká váltak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.
Frantisek Ruzicka, a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériumának államtitkára az oktatás szerepét hangsúlyozta a népcsoportok közötti egyenlőség és a vallásszabadság eléréséhez.
A sok nemzetiségű társadalmakban nagyon fontos, hogy a fiatalokat felvértezzék a diszkrimináció ellen – mondta.
Úgy fogalmazott: „a vallásszabadság mindig egy generációra van attól, hogy elveszítsük. Minden egyes generációnak meg kell érte harcolnia, és meg kell tanítania megőrzésének módjára az utána következő generációt.”
Fabio Mendes Marzano, a Brazil Külügyminisztérium nemzeti szuverenitásért és állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a keresztények üldözése ma a világban tervezetten, szervezetten, szisztematikus módon zajlik.
A világ lakosságának egyharmada szenved vallásüldözéstől, és az üldözöttek 80 százaléka keresztény. Ez olyan méretű válság, hogy a keresztényüldözés elleni harc az ENSZ elsődleges feladata kellene, hogy legyen – mondta.
Daria Wolosiuk, a lengyel vallásszabadságért felelős miniszteri biztos a prevenció és a felelősségre vonás szerepét hangsúlyozta.
A keresztényüldözés visszaszorításához elengedhetetlennek nevezte továbbá a folyamatos kapcsolattartást a helyi egyházi vezetőkkel és a nemzetközi összefogást a közel-keleti keresztények megmentésére.
Habib Efrém, a libanoni Szír Liga elnöke hangsúlyozta: a Közel-Keleti keresztények megmaradása akkor lehetséges, ha az iszlám világon belüli lezajlik egy reneszánsz. Ma ugyanis nincs olyan politikai rezsim, amelyik őszintén és mélyen elismerné a sokszínűséget mint érétket.
Azt mondta: a nyugati országoktól egy átfogó segítséget nyújtó, új Marshall-tervet várnak, valamint politikai nyomásgyakorlást az iszlám vezetőkre.
Kiemelte: Magyarország segítsége modell, és bár az ország nem nemzetközi döntéshozó, lehetne közvetítő a nemzetközi fórumokon. A történelem a döntéshozatallal kezdődik, de sokszor egy szóval is el lehet indítani a változást – mondta.
