„Nemzeti szintű együttműködés kell nagy feladataink elvégzéséhez”

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A részletekről lapunk Freund Tamástól érdeklődött, aki beszélt arról a felkérésről is, amelyet az akadémia kapott a kormányfőtől, illetve elmondta, hogy milyen egyéb módokon tudnak bekapcsolódni a koronavírus-járvány elleni harcba, és hogy mi mindent hozott felszínre az elhúzódó válság.

Freund Tamás MTA elnök portréfotózása a Magyar Tudományos Akadémia főépületében. Fotó: Ancsin Gábor / Kepszerkesztoseg

Mielőbb összegezni kell a járvány tapasztalatait, és ki kell dolgozni a mindennapi élet normalizálásának forgatókönyvét
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia

– Ön szerint melyek lesznek az első és melyek a további lépések az élet normalizálása felé vezető úton?

– Nagyon fontos a sokféle törekvés, kezdeményezés, javaslat áttekintése, rangsorolása, összehangolása és rendszerbe illesztése. Nagy figyelmet kell szentelnünk a most még rejtett, eddig kellő figyelmet nem kapott kérdéseknek, mert hosszú távon ezek lehetnek a legfontosabbak. Ilyen például az, hogy milyen hatásokkal kell számolnunk a társadalom mélyrétegeiben, a családokban, a hátrányos helyzetűeknél, az időseknél, a közösségi életben. Mit vált ki a fiataloknál, hogyan befolyásolja életszemléletüket, ismereteiket, szocializációjukat. Azt is értékelni kell, hogy mi az, ami nem hozta meg a várt eredményt, ezért nem szabad folytatni. A tudomány nemcsak a problémák azonosításában, de a hatékony megoldások megtalálásában, az anyagiak mellett a szellemi és erkölcsi erőforrások feltárásában, a gazdasági érdekcsoportok meggyőzésében és a társadalom mozgósításában is fontos szerepet játszhat. Még nemzetközi színtéren is tud segíteni az ország vezetésének, hogy kedvező feltételeket lehessen biztosítani ehhez a nagy vállalkozáshoz.

– Mit jelent a középtávú nemzeti pandémiás terv, és miért van szükség rá?

– A globális és nemzeti újraindításnak figyelembe kell vennie azokat a népegészségügyi és járványügyi alapadottságokat, amelyek a továbbiakban sokkal jelentősebb befolyást gyakorolnak a társadalmak életére, a gazdaság működésére és a nemzetközi kapcsolatokra, mint azt megszoktuk. Ezt az évezred kezdetétől sejtjük a globalizálódással megjelenő és elterjedő madárinfluenza- és a SARS-járványok, az egyes régiókat megtizedelő malária-, ebola- és más járványok kapcsán. A klímaváltozás egyre erősödő hatását is figyelembe kell venni, amit az akadémia ezzel foglalkozó elnöki bizottsága máris vizsgál. Az évente jelentkező influenzajárványok miatt Magyarországnak és minden országnak régóta van nemzeti pandémiás terve. Ezek a tervek tartalmazzák, hogy mit kell tenni két „átlagos” járvány között, annak heveny szakaszában, majd azt követően. A mostani koronavírus-járvány tapasztalatai alapján azonban olyan globális és az életünk minden területére hosszú távon kiható jelenségekkel kell számolnunk, amik ezeknek a terveknek a felülvizsgálatát, átdolgozását, kibővítését teszik szükségessé.

– Kiknek fog szólni ez a terv, és részt vesznek-e mások is a kidolgozásában?

– Mivel számítanunk kell a hasonló járványok visszatérésére, elengedhetetlen egy nemzeti pandémiás terv szakmai-tudományos alapjainak a kidolgozása, amit azután felhasználhatnak a kormányzati szervek, a hatóságok, az intézmények, a társadalmi és a gazdasági szervezetek is a maguk szintjén. Munkatársaim ismételten konzultáltak erről Müller Cecília országos tiszti főorvossal, akinek a vezetésével a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei is dolgoznak ezen a témán. Müller Cecília komoly fejlesztéseket is kezdeményezett, amiket a kormány támogat. Az akadémia szakemberei nagyon fontosnak tartják a nemzeti népegészségügyi és járványügyi hálózat egységes országos szervezetének és hatáskörének a mielőbbi helyreállítását és a szakember-utánpótlás biztosítását is.

– Milyen egyéb módokon tud az MTA bekapcsolódni a koronavírus-járvány elleni harcba?

– A járvány kezdete óta dolgozik szakértői munkacsoportunk Kosztolányi György alelnök, Erdei Anna főtitkárhelyettes és Ádám Veronika osztályelnök vezetésével. Az MTA Covid-programjait Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató koordinálja. Az akadémia lényegében a járvány jelenlegi szakaszában szerepet vállaló valamennyi szakemberrel, tudóssal kapcsolatban van, és a jövőben is számít rájuk a most vállaltak teljesítésében is. A vezető szerepet eddig az elnöki bizottság az egészségért és az orvosi osztály vállalta. Nagyon fontos a szakszerű, hiteles tájékoztatás, valamint az itt és most élet- és közveszélyes tudományellenesség visszaszorítása. Ebben nagyon hasznos az orvosi osztály által kiadott rendszeres hírlevél és a magyar tudomány ünnepe programsorozat. Nagy teret kell szentelni az oltóanyagok hatásmódjának és az oltások fontosságának is. Ebben nagyon sikeres az a mindenki által elérhető, közérthető kisfilm, amit az immunológus tudós, Erdei Anna vezetésével a kommunikációs csapatunk készíttetett. Ezt néhány nap alatt már több százezren látták, és a kormány is szorgalmazza, hogy a társadalom széles körei megismerjék.

– Az MTA orvosi tudományok osztálya mellett más szakterületek is kiveszik a részüket a pandémia leküzdéséből?

– Eddig elsősorban az orvosbiológiai kérdések kerültek elő, de nyilvánvaló, hogy minden tudományterületnek fontos mondanivalója és teendője van. A poszt-Covid-stratégia kidolgozása egyedülálló multidiszciplináris vállalkozás, ahol jelentős lesz a hozzájárulása a bölcsészeti és a társadalomtudományoknak, a matematikának és a számítástechnikának, továbbá az orvosbiológia mellett a természettudományok valamennyi ágának. Erről már meg is kezdtük az egyeztetéseket a tudományos osztályok és az elnöki bizottságok elnökeivel. A munkában számítunk a köztestület minden tagjára, a kutatóhálózati, egyetemi és ipari kutatóhelyi tudományos műhelyek hozzájárulására és a tudományos egyesületeinken keresztül elérhető szakmai-tudományos közösségre is.

– Mennyire változtatta meg az akadémia mindennapjait a világjárvány?

– Másokhoz hasonlóan nekünk is megnehezítette a napi működést, de a kapcsolattartást és a munkát nem veszélyeztette, sőt talán még hatékonyabbá tette. Vidéki tagjaink az eddigieknél ritkábban kényszerültek hosszú utazásokra. Leginkább a személyes részvételt nem mellőzhető rendezvényeink sínylették meg ezt a helyzetet. Természetesen hiányoznak a személyes beszélgetések, a műhelymunka. Az éves közgyűlés megtartása, a testületi üléseken szükséges szavazások szabályszerű és hatékony lebonyolítása nagy kihívások elé állít bennünket, de kiváló szervezési és informatikai szakembereink vannak, így megküzdünk velük.

– Szokás mondani, hogy minden válság egyben lehetőségeket is tartogat. Így van ez az MTA esetében is?

– Igen, mi is inkább a helyzetben rejlő esélyekre összpontosítunk. Az elhúzódó válság a felszínre hozta eddigi életünk rejtett ellentmondásait és lehetőségeit is. Összehozta az ország vezető és tudományos elitjét. Naponta együtt kell megküzdenünk az ország bizalmáért. Csak nemzeti szintű együttműködéssel vállalkozhatunk az előttünk álló nagy feladatok elvégzésére, amiből a maga helyén minden magyar embernek ki kell vennie a részét. Ennek a tudományos tervét készül az Akadémia kidolgozni, amire az igény a kormány részéről is megfogalmazódott. Ezt az ország is elvárja a nemzet akadémiájától, nem okozhatunk csalódást.