Az egész világon megnőtt az internetes, digitális bűnözés a koronavírus-járvány idején. A rendőrség azt szeretné, ha a kiberkalózoknak minél kisebb terük, lehetőségük lenne az adathalászatra, átverésekre, bankszámlák lecsapolására, zaklatásokra. Ennek alappillére a megelőzés, hogy maguk a világhálót használó polgárok, a csalók potenciális áldozatjelöltjei felismerjék a netes csapdák jeleit.
Digitális higiénia. Ezzel a névvel indított nemzetközi kampányt az Interpol, a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezete. Az internetes és digitális módon elkövetett jogsértések megelőzése, meggátolása a hathetes kampány része, melybe a magyar rendőrség is bekapcsolódott. Az Országos Rendőr-főkapitányság november 15-ig hat héten át ad különböző bűnmegelőzési tanácsokat a digitális higiénia jegyében.
A Magyar Nemzet információi szerint a kampány szakmai előkészületeivel október 5-re készült el a magyar rendőrség, október 13-án pedig megjelent az első heti bűnmegelőzési anyag. A cél az, hogy tudatosítsa ennek a bűnözési módszernek a megelőzési technikáit. A projekt témakörei az adathalászat, zsarolóvírusok, szexuális bűncselekmények, üzleti e-mailekkel való visszaélések, kriptovaluták jogszerűtlen megszerzése és a gyermekek ellen elkövetett online bűncselekmények megelőzése, kivédése.
Fotó: Police.hu
A kiberbűnözés elleni harcban jártas nyomozók szerint a legfontosabb lépés, hogy a netet használó előre gondoskodjon a saját biztonságról. Mentse el számítógépe adatait, ott végzett munkáit. Erősítse meg a hálózata, gépe védelmét, frissítse programjait, jelszavait. Közösségi oldalai, fiókjai azonosításához használjon dupla ellenőrzést, vagyis ha valaki be akarna lépni, azt telefonon vagy e-mailben is meg kell erősíteni, így a kalózok nehezebben férnek hozzá az oldalakhoz. Ezeket alkalmazva nem nyithat meg gyanús fájlt, azonnal törölnie kell, ha erre utaló jelet talál.
Székely Róbert kiberbűnözés elleni biztonsági szaktanácsadó a Magyar Nemzetnek elmondta, a digitális bűnözők egyre többször alkalmaznak telefonos csalásokat is, főleg olyan idős embereknél, akikről azt feltételezik, csak ritkán használják a világhálót, ellenben nagy bizalommal vannak a hivatalok, hivatalos szervek, szolgáltatók megkereséseivel szemben. A csalók előszeretettel mutatkoznak be telefonon egy cég, bank, közműszolgáltató, ismert kereskedelmi multicég képviselőjeként. A szélhámos jelzi, hogy hamarosan küld egy elektronikus levelet – elkéri az e-mail-hozzáférést –, amiben a valós cég vagy hivatal nevéhez hasonló címet ad meg, s vásárlásra, fizetésre szólít fel. A szakértő szerint gyakran még átutalás sem kell, ha a becsapott ügyfél rákattint erre a levélre, a hacker már hozzá is fér a gépéhez, s a legutolsó internetes banki tranzakció alapján megszerzi a sértett fél személyes adatait.
Fotó: Police.hu
Az adathalászathoz alkalmazott e-mailek és csalásra létrehozott weboldalak első pillantásra legálisnak tűnnek. Magyarországon a rendőrök találkoztak már vezető bankok nevét felhasználó csalókkal, akik csak annyit trükköztek, hogy a pénzintézet nevéhez odaírták a bank szót: tíz polgár közül három elhitte, hogy valódi a feladó. Ugyanezt alkalmazták a nemzeti olajtársaság vagy egy áruházlánc nevével, arra számítva, hogy az emberek felületesek és hisznek a nagy cégeknek.
Az Interpol által kidolgozott projekt szerint a rendőrség arra ösztönzi a felhasználókat, hogy legyenek éberek, legyenek kételkedők, minden levél feladóját ellenőrizzék le még mielőtt válaszolnának neki, vagy megnyitnák a levelet. A digitális higiénia, vagyis az online biztonság alapja az óvatosság.
