Népszerű az egzotikus állatok tartása

Van, aki azért választ házi kedvencnek egzotikus állatot, mert kevesebb a gond vele, míg mások úgy vélik, nincs ebben semmi furcsa, a lényeg, hogy felelős állattartóként gondoskodjanak róluk. A legtöbb veszélyes állatot tartó gazda viszont nem veszi komolyan ezeknek az állatoknak a szükségleteit és a kockázatát sem. Ezért aztán nem meglepő, hogy a befogók egyik gyakori kliense az aligátorteknős.

Az aligátorteknős az egyik legveszélyesebb, gyakran szabadjára engedett hüllő. Egy partvis nyelét is ketté tudja harapni Fotó: MTI/Marjai János

– Ezek nem plüssállatok, csak úgy adjuk oda őket, ha előtte azt érezzük a vevőn, hogy megfelelően felkészült és tájékozott. Főképp húszas éveikben járó vásárlóink vannak; a legfiatalabb egy hétéves kislány volt, aki kígyót vásárolt, de azóta is lelkiismeretesen gondozza az állatot – tette hozzá.

Kollár Nikolett is egyike azoknak az egzotikusállat-tartóknak, akinek szenvedélyévé váltak a különleges egyedek. Ő egy zöld leguánnak, egy fekete-fehér argentin tegunak, valamint egy tüskésfarkú varánusznak is tulajdonosa. A terrarista ugyanakkor hangsúlyozta, a három állat egyikéhez sem szükséges engedély, ám számos dologra figyelni kell a gondozásukkor.

– A tegu közel másfél méteresre és tíz kilogrammosra nő meg, és a jelenleg nagyjából 120 centiméteres leguán is nagyjából ekkorára nő kifejlett korában. Egy négy-öt éves leguán képes a farkával kitörni a terrárium üvegét is, ha az nem megfelelő vastagságú, és az emberre is rendkívül fájdalmas ütést mérhet ostorszerű farkával – magyarázza az állattartó, kiemelve, hogy hatalmas karmai és a fogai ugyancsak veszélyessé teszik az egyébként is szeszélyes állatot.

Szerinte azt sem árt tudni, hogy ezeknek az állatoknak a szakszerű tartása komolyabb költséget jelent, például szükség van a megfelelő hőmérsékletet biztosító lámpákra, párásítókészülékre, a termetesebb állatoknak pedig tágas, akár több négyzetméteres terráriumra.

– A megfelelő táplálékhoz hasonlóan elengedhetetlen a szükséges vitaminok és ásványok biztosítása, ezért a hüllőtartásba belevágni vágyóknak érdemes tájékozódniuk a kiszemelt állat igényeiről, sajátosságairól, még ha nem is engedélyhez kötött a tartása – javasolta Kollár Nikolett.

A kezdeti bizonytalanság után sokan mégis a kutya vagy a macska mellett teszik le a voksukat, azonban e téren is akkora a választék, hogy nem lehet elkerülni az alapos utánajárást a faj, illetve fajta kiválasztása előtt. – Ma már minden számlát elektronikus úton fizetünk, mert Lutri félcentis darabokra vágja őket a karmaival – árulta el Papp Dávid, Lutri gazdája.

A kétéves bengáli macska csak elsőre tűnt jó ötletnek, mozgásigénye ugyanis túlszárnyalta gazdája elképzeléseit és lakása méreteit. – Naponta kétszer, reggel és este szoktam levinni sétálni, vagyis inkább futni, imád például labdázni. Ha nem fárad el eléggé, mire a munkából hazaérek, a lakás új külsőt kap – panaszolta, majd gyorsan hozzátette:

– Ezzel együtt nem bántam meg, hogy ezt a fajtát választottam, mert nagyon okos és tanulékony állat.

Alkalmassági vizsgálat is szükséges

A hazai jogszabály három kategóriába sorolja az egzotikus állatokat: különösen veszélyes, közepesen veszélyes, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfajok. Az első kategó­riában szereplő állatokról egészen biztosan le kell mondanunk, ebbe a csoportba tartozik ugyanis többek között a fekete özvegy, a kék cápa, a sziklapiton, az orangután, valamint az oroszlán, a zsiráf és az elefánt. De olyan állatokat sem tarthatunk, amelyek az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyesek: ilyenek az aligátorok, a kígyófejű halak, az anakondák és a hárpia is.

A közepesen veszélyes állatfajok tartása azonban már nem lehetetlen. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a természetvédelmi hatóság engedélyt adjon, a szükséges papírokat pedig már a vásárlás vagy az állat országba szállítása előtt be kell szereznünk. Az erre vonatkozó rendelet előírja többek között, hogy az állat tartásával tilos felhagyniuk a gazdáiknak, vagyis nem eresztheti el senki az aligátorteknősét a közeli tóban, folyóban; a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltűnését, elhullását pedig a tartója tizenöt napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

Részletes szabályozás van arra vonatkozóan is, hogy az adott állat tartásának tárgyi feltételeit miképpen kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, milyen méretű és erősségű terráriumot, vagy milyen anyagú és nagyságú ketrecet szerzünk be.

A jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy ki és milyen feltételekkel gondozhatja az állatot. Előírja például a három hónapnál nem régebbi pszichológiai alkalmassági vizsgálat lefolytatását is.