Új lendületet vehet és még jobban bekapcsolódhat a nemzetközi vérkeringésbe a hazai kutatás-fejlesztés, miután elfogadta a neki felkínált társelnöki pozíciót a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsban (NTT) Günther Hermann Oettinger.
A most zárult ciklusban uniós költségvetési biztosként tevékenykedő német politikus mellett valamennyi felkért tag is igent mondott az újonnan felálló testület munkájában való részvételre, a kinevezésekről szóló határozat tegnap este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Mint azt korábban megírtuk, a tanács felállításáról még tavaly júliusban határozott az Országgyűlés, amikor a kutatási intézményrendszer reformjáról döntöttek. A testület feladata lesz, hogy szakmailag felügyelje a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapjának működését, illetve támogassa és felügyelje a kormány tevékenységét is a kutatás-fejlesztés, innováció területén.
Úgy tudjuk, a munka heteken belül megkezdődik, az első ülést március 5-én tervezik megtartani. Az Orbán Viktor kormányfő által felkért tagokat az NTT elnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javaslatára választották ki az állami, a gazdasági és a tudományos szféra meghatározó szereplői közül. Kinevezésük három évre szól.
A tegnap megjelent határozat szerint az NTT tagja lett Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke, Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. regionális igazgatója, Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter, Világi Oszkár, a MOL Nyrt. Csoportszintű Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója, valamint Závodszky Péter biofizikus, nyugalmazott egyetemi tanár.
A kormány célja, hogy a jövőben egységes, teljesítményalapú forráselosztás jöhessen létre az ágazatban, ami hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez.
A kutatások szabadsága az ígéretek szerint nőni fog, akárcsak a területre szánt források, amelyek negyedével bővülnek tavalyhoz képest, várhatóan meghaladva a 160 milliárd forintot.
Az innovációs teljesítmény növelésében nagy szerepet kapnának a következő időszakban az egyetemek, amelyek startup központoknak és science parkoknak helyet adva járulnak hozzá a nemzetközileg is versenyképes innovációs környezet kialakulásához.
A cél, hogy az újító ötletekből minél több szabadalom, piaci hasznot hozó termék, szolgáltatás, együttműködés alakuljon ki, és hogy Magyarország jelentősen javítani tudja a ma még mérsékeltnek számító innovációs tevékenységét.
