Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen bemutatták az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát, amelynek célja, hogy újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsőoktatási intézményeket hozzanak létre.
A tárcavezető hangsúlyozta: mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe, amely elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.
Kifejtette: a magyar kormány ösztönzi a hazai és európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét és nemzetközi versenyképességét javító intézkedéseket. A most elinduló kezdeményezéssel a közös munka érdemben segítheti Magyarország, a magyar felsőoktatás kapcsolódását az európai kutatási és innovációs folyamatokhoz – közölte.
Palkovics László úgy vélte, az egyik legnagyobb kihívás az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokban, hogy növeljék a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködési készségét. E tekintetben fel kell zárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, és ezt felismerve indult meg a mostani kezdeményezés is – magyarázta.
Azt mondta, a 2021-től induló Horizont Európa keretprogram költségvetése százmilliárd euró is lehet. Azonban a 2004 után csatlakozott tagállamok nagyon elmaradnak a közös kasszából lehívott források tekintetében, a 13 ország a jelenleg futó Horizont 2020 program eddig odaítélt keretének csak 5 százalékát nyerte el, ami nemcsak a 15 másik tagállamnak jutó több mint 86 százalék töredéke, de még az EU-n kívüli országok 8,5 százalékos mutatóját is alulmúlja – közölte. Megjegyezte: Magyarország mintegy ezer sikeres pályázati részvétellel a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország mögött.
A miniszter kitért rá: a most induló Európai Egyetemek programban az ELTE a CHARM-EU elnevezésű összefogásban vesz részt, a betűszó a kihívás-vezérelt, elérhető, kutatásközpontú és mobil szavak angol megfelelőiből áll össze, jól summázva az együttműködés fő irányait.
Palkovics László közölte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer hatékonysága az egyetemi-kutatóintézeti és vállalati szféra közötti élénkebb együttműködéssel, a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésével növelhető. A magyar kormány egyetemközpontú innovációs rendszer kialakítására törekszik a versenyképesség fokozása, a fenntartható gazdasági növekedés érdekében – jelentette ki.
Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a kezdeményezés új korszakot nyit az európai felsőoktatásban, mivel a korábbiaknál jóval szélesebb körű lehetőségeket kínál az európai egyetemek számára az együttműködésre. Az ELTE számára megtiszteltetés az együttműködés ilyen elismert intézményekkel, és a projekt kiváló lehetőség az felsőoktatás jövőjének alakítására – vélekedett.
Joan Elias, a Barcelonai Egyetem rektora úgy látja, hasznos szövetségeket kötniük az európai egyetemeknek. A kezdeményezés modellként szolgál majd, hogy milyennek kell lennie egy ilyen együttműködésnek – közölte.
Henk Kummeling, az Utrechti Egyetem rektora szerint ez az együttműködés hozzájárulhat az oktatás kihívásainak kezeléséhez. Öt egyetem kapacitásait vonják össze, és így tanulhatnak egymástól, megoszthatják a tapasztalataikat – mutatott rá.
Patrick Prendergast, a Dublini Trinity College elnöke elmondta: különösen fontos, hogy erősítsék az európai kutatási környezetet. Emellett a hallgatók mobilitását is növelheti a program – tette hozzá. Patrick Caron, a Montpellier-i Egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese kifejtette: a hallgatóknak, intézményeknek és Európának is jó ez a kezdeményezés. Ambiciózus a projekt, hiszen úgy döntöttek, hogy együtt alakítják az európai jövőt, emellett pedig bevonják az egyetemeket a globális kihívások kezelésébe – fogalmazott.
A szervezők tájékoztatása szerint 54 jelentkezőből 17 európai egyetemet támogatott a bizottság, köztük a CHARM-EU összefogást, amelyben az ELTE mellett részt vesz a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem is. A projektben a 2021-2022-es akadémiai évben egy mesterképzés tesztüzeme zajlik majd száz hallgató részvételével. A modell célja, hogy alkalmazkodjon a 21. századi a multidiszciplináris helyzethez, túllépve a klasszikus kereteken egy olyan egyedi és innovatív akadémiai programmal, amely a fenntartható fejlődési célokra alapoz.
