– Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, a kórházak felkészítésénél az a fő cél, hogy legyen legalább nyolcezer lélegeztetőgép és harmincezer kórházi ágy, amelyeken csak koronavírusos betegeket kezelnek. Mi indokolja, hogy ilyen sok ágyat kívánnak felszabadítani?
– A kormányzat által elvárt mennyiség azért fontos, mert nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, amelybe sajnos számos nyugat-európai ország került, például Olaszország, Spanyolország vagy Anglia. Ez túlbiztosításnak látszik, de ha berobban a vírus, nem szeretnénk, hogy egyetlen magyar beteg is ellátatlan maradjon. Ha tényleg tetőzik majd a járvány, az utolsó pillanatban nagyon nehéz biztosítani a megfelelő ellátást. Jelenleg hatvanhárom koronavírusos beteg van intenzív ágyon, lélegeztetőgépen, de a kapacitásunk meghaladja a kétezret, és haladunk a háromezres szám felé.
– Különböző hírek terjednek az interneten végstádiumban lévő, rákos betegekről, akiket hazaküldtek, vagy arról, hogy fontos műtéteket kellett elhalasztani, mert kellett a kórházi ágy a védekezéshez. Igaz ez?
– Minden kórházigazgatónak, együttműködve a kezelőorvosokkal, mérlegelnie kell, kik azok, akik hazabocsáthatók, és kik azok, akik további intézeti kezelésre szorulnak. Elég olyan rehabilitációs ágy áll rendelkezésre, hogy a betegeket el lehessen másik intézménybe helyezni. Kétségtelen, hogy ez nehézségekkel jár, nehezen viselik el a betegek, hogy áthelyezik őket a megszokott helyükről, más körülmények közé. De Magyarországon a koronavírus-járvány miatt sem maradhat ellátatlanul egyetlen beteg sem.
– Hogyan működött ez Nyugat-Európában?
– Európa más országaiban is nagyon sok beteget küldtek haza az ágyak felszabadítása miatt. Angliában gyakorlatilag megszüntették a rehabilitációs ágyakat. Nem vagyok biztos abban, hogy ez humánus vagy jó megoldás volt, de nem tudtak mást tenni, mert egyébként nem tudták ellátni a fertőző betegeket. Nálunk lényegesen jobb a helyzet, meglátjuk, hogy később Magyarországon is szigorítani kell-e a rendelkezéseken.
– Honnan tudják, hogy jól számoltak-e? Ki lehet számítani egyáltalán, hogy hány beteg ellátására lesz szükség az elkövetkezendő hetekben-hónapokban?
– Úgy látom, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott szimulációk, számítások szerint eddig viszonylag pontosan meg lehetett állapítani, hogy mennyi lesz a következő napokban a fertőzések száma. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem adódnak váratlan események. A Pesti úti Idősek Otthonában kialakult helyzet például felborította az előrejelzések szerinti készültséget. Több száz beteget kellett hirtelen elhelyezni, de ezt is megoldottuk, mert már alkalmas volt rá a rendszer. Fel kell tehát készülnünk, hogyha valami cunamiszerű fertőzésáradat indul el, arra is meglegyen az egészségügy válasza.
– Ön szerint ki a felelős az idősotthonban történtekért? A főváros a kormányhivatalt vádolja, a kormányhivatal szerint viszont a fenntartó a hibás.
– Az tény, hogy a kormányzatnak nem volt információja arról, hogy ebben az intézményben nem volt megfelelő az egészségügyi ellátás. Nem volt orvos az otthonban. Ez a fenntartó felelőssége. Most azonban arra kell koncentrálni, hogy megmentsük a betegeket, és ezért mindent megtett az egészségügyi kormányzat.
A szakember arra figyelmeztet, hogy a gyorsteszt eredménye csak klinikai vizsgálatokkal együtt értékelhető
Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter
– A hírek szerint ezzel van összefüggésben az is, hogy Cserháti Péternek távoznia kellett az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) éléről. Mi történt?
– Kásler Miklós miniszter úr utasítására a kijelölt intézetekben előírták, hogy hány ágyat kell biztosítani a koronavírusos betegeknek. Cserháti Péter főorvos úr lejelentette, hogy április elsejével hatvan ágy rendelkezésre áll, majd kötelezettsége volt arra, hogy ezt növelje. Április 9-én a Pesti úti idősotthonból azonban váratlanul több mint kétszáz beteget kellett volna elhelyezni. A Korányi-kórházban nem sikerült mindenkinek ágyat találni, ezért kérték, hogy az OORI vegyen át húsz-harminc beteget. Erre azt a választ kaptuk, hogy egyetlen ágy sincs. Az OORI ágyszáma 422, ebből hosszú távon mintegy 250-et kellett volna felszabadítani a koronavírusos betegek részére.
– Így is maradt volna még ágy arra, hogy az ottani, feltétlenül kórházi rehabilitációra szoruló betegeket kezeljék?
– Számításaink szerint igen. Nyilván ehhez számos beteget haza kell küldeni azok közül, akik otthon is elláthatók. Azoknak az elhelyezését viszont a kormánynak kötelessége megoldani, akiknél ez nem megoldható. Elkészítettünk egy felmérést a rendelkezésre álló rehabilitációs ágyakról. Ez azt mutatja, hogy ugyanannyi férőhelyet tudunk biztosítani, amennyi korábban is volt, de a betegek egy részét át kell költöztetni.
– Elbocsátották Csernavölgyi Istvánt, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatóját is. Neki miért kellett távoznia?
– Ahhoz, hogy a járványt jól lehessen kezelni, nagyon pontos információkra van szükség, mert csak így lehet tervezni. Tudomásom szerint azonban ebből az intézményből több napon keresztül nem jelentették le több koronavírusos beteg elhalálozását, ami jelentősen torzította az adatokat.
– Óriási vita van arról is, hogy eleget tesztelnek-e az országban. Egyes vélemények szerint ez is jelentősen torzítja az adatokat. Miért nem végeznek el nagyobb számban gyorsteszteket?
– Az a baj, hogy nagyon sok gyorsteszt használható a világban, és ezek megbízhatósága nagyon eltérő. Van, amelyiknek a megbízhatósága megközelíti a hatvan százalékot, de van olyan is, amely csak húszszázalékos biztonsággal működik. A nem megfelelő tesztekkel tehát gondokat is okozhatunk, hiszen pozitív eredménynél sokszor indokolatlan lelki megterhelést idézhetünk elő olyanoknak, akik nem is betegek, vagy nyugtathatunk meg olyanokat, akik valójában megfertőződtek a vírussal. A gyorstesztek ráadásul csak azt mutatják ki, hogy termelődött-e a szervezetünkben valamilyen ellenanyag. De ez nem biztos, hogy a koronavírus miatt jelent meg, hanem valamilyen egyéb, korábbi fertőzés miatt. A molekuláris tesztek viszont a vírust mutatják ki, tehát a biztonságuk lényegesen nagyobb. Arra pedig nincs lehetőség, hogy az ország lakosságát hetente többször szűrjük. A gyorsteszteket tehát meg lehet csinálni, de ezek eredménye csak klinikai vizsgálatokkal együtt értékelhető. Ha valakinek a koronavírusra jellemző tünetei vannak, be kell vinni egy olyan intézménybe, ahol a klinikai teszt elvégezhető.
– A szakemberek szerint a járvány csúcsa még előttünk áll. Ez mikorra várható, és mikor indulhat el a járvány lecsengése?
– Nagyjából egy hétre előre lehet biztosabb számokat mondani, két-három hétre előre valószínűsíthető adatokat. A számításaink szerint bízunk abban, hogy május első-második hetére elérjük a tetőzést. Ez azt jelenti, hogy utána lassan elkezdhet konszolidálódni a helyzet, és reményeink szerint nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk.
– Mennyire valós veszély Magyarországon a visszafertőződés?
– Ez a veszély mindenhol fennáll, de nem mindenhol jelentős. Kínában azért következhetett be, mert a rendszabályok lazítása után milliós számban tértek haza kínaiak külföldről. Nálunk is valószínűsíthető ilyen második hullám, de az sokkal kevesebb megbetegedéssel járhat majd.
