A szakember kitért arra is: a csecsemőknél 10 nappal az első oltás beadását követően alakul ki a védettség, de összesen 4 oltást kapnak a gyerekek. Az elsőt két hónapos kor körül, egyet 18 hónaposan, majd 6 és 11 évesen is kapnak egy-egy vakcinát. A negyedik oltást 2008 óta adják, előtte ez nem volt.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke a témával kapcsolatban arról beszélt lapunknak: tavaly harminc körül volt a szamárköhögéses esetek száma, fertőzött babáról azonban évek óta nem hallott. Úgy vélekedett: a mostani két esetet semmiképp nem függhet össze, hiszen több hónap telt el a megbetegedések között. Járványtól tehát nem kell tartani.
– A betegség a kicsiket nagyon kifárasztja, megterheli, légzéstámogatásra is szükség van, ám felnőttkorban már nem olyan súlyos a fertőzés. Gyakran sokáig nem is veszik észre, hogy ez a köhögés oka – mondta a házi gyermekorvos.
Kerestük a Heim Pál Gyermekkórházat, szerettük volna megtudni, hogy milyen állapotban van a szamárköhögéssel kezelt baba, valamint hogy maradandó károsodásra lehet-e számítani. Kérdéseinkre azonban nem érkezett válasz.
A fertőzés esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata, hogy felkutassa, kitől kapta el az érintett a betegséget, a kezelés pedig néhány hetet vesz igénybe. Az eddigi információk szerint az egyik gyermeket valószínűleg édesanyja fertőzte meg.
A cseppfertőzéssel terjedő betegséget egyébként szinte bárhol elkaphatja a gyermek, de ha nem a közvetlen hozzátartozó a forrás, akkor szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hol szedte össze a betegséget. Az érintettek az első 21 napban a legfertőzőbbek.
