A fenti hamisítói okfejtésnek homlokegyenest ellentmond azonban a hivatalos szervek tájékoztatása. A nyelvvizsgák szűrését az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központja (NYAK) végzi, és teljességgel kizárt, hogy egy hitelesítésre küldött hamis bizonyítványról ne derüljön ki, hogy csalók műve – jelentette ki Fazekas Márta, a hivatal osztályvezetője. A gond abból adódik, hogy a legtöbb esetben eleve nem is kerülnek a központ elé a gyanús dokumentumok, az egyetemek ugyanis nem kötelesek a diploma kiadása előtt bevizsgáltatni a bizonyítványokat (és egyébként a munkáltatók sem). Addig nem is lesz változás, amíg a fogadó félnek – tehát az egyetemeknek vagy a cégeknek – nincs büntetőjogi felelőssége – véli Fazekas. Így fordulhatott elő, hogy
minden huszadik nyelvvizsga-bizonyítvány szabálytalanul került a tulajdonoshoz.
Bár az osztályvezető sarkosan fogalmaz, a világ, mint tudjuk, soha nem teljesen fekete vagy fehér. A Szent István Egyetem például minden hallgatója nyelvvizsgáját ellenőrizteti, és csak abban az esetben tekinti hitelesnek, ha a NYAK megerősíti, hogy ők állították ki az okmányt. Ha csalásra bukkannak, fegyelmi eljárást indítanak, ha már végzett hallgatóról van szó, a NYAK tesz feljelentést.
