Tanulságokkal szolgál a járvány az egészségügyi rendszerben

Túljutottunk a koronavírus-járvány első szakaszán. A magyar egészségügy a védekezés első fázisából végre áttérhetett az enyhítés első ütemébe, amely szigorú keretek között, de egyfajta feloldást adhat az egész országnak a több hónapos bezártság után. A koronavírus-járvány elleni harc második szakaszáról, az egészségügy újraindításáról, a tesztelésről és a miniszteri kezdeményezésre és szervezésben létrejött magyar terápiás sikerekről beszélgettünk Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével.

Kásler Miklós: Reménykeltők a vérplazma-terápiás kezelések és a más betegségeknél alkalmazott gyógyszeres terápiák is Fotó: Emmi/Bartos Gyula

– A kezelést hogyan lehet minél több beteg esetében alkalmazni?

– Annak érdekében, hogy a passzív immunizációs terápia minél több beteg rendelkezésére állhasson, a konzorcium megkezdte a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak toborzását véradásra. A vérplazmaadásra a Dél-pesti Centrumkórház honlapján közzétett központi telefonszámon, e-mail-címen és weblapon lehet jelentkezni. Fontos kiemelni, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett személyek plazmája – az Országos Vérellátó Szolgálat által biztosított megfelelő körülmények között – akár hónapokig is eltárolható és hasznosítható. Ez a vírusfertőzés esetleges második hullámában jelenthet komoly előnyt.

Kásler Miklós: Reménykeltők a vérplazma-terápiás kezelések és a más betegségeknél alkalmazott gyógyszeres terápiák is
Fotó: Emmi/Bartos Gyula

– A koronavírus életveszélyesen károsíthatja a tüdőt és többszervi elégtelenséget okozhat. A passzív immunizáció mellett a másik klinikai módszer, az immunválasz túlkapását gátló terápia, az IL-6 ellenes antitestkezelés éppen ezt próbálja megakadályozni. Melyek ennek a kezelési módszernek a főbb lépései?

– Az IL-6 ellenes antitestkezelés során az első lépést maga a szervezet teszi azzal, hogy felveszi a küzdelmet a fertőzéssel, azzal, hogy bizonyos vérsejtek rövid idő alatt extrém mértékben fehérjejellegű vegyületeket juttatnak a véráramba, amelyek a megfertőzött és károsodott sejtek elleni immunválaszt szabályozzák. Ezt citokinviharnak nevezzük, és hasonlóan jelentkezik, mint egy, az egész szervezetre kiterjedő túlzott gyulladás, amely létfontosságú szerveket károsít. A vizsgálat tárgyát képező kezelés célja a citokinvihar bekövetkezésének meggátlása. A szorosan megfigyelés alatt álló beteg esetében a megfelelő időben közbelépve megakadályozhatjuk, hogy intenzív kezelésre szoruljon. Akinek a kezelése eleve az intenzív osztályon kezdődik, ott a citokinvihar mérséklése, leállítása a cél. Az alkalmazott gyógyszer az egyébként ismert Tocilizumab.

– A Szent László Kórház telephelyén dolgozó orvosok Európában az elsők között, már 4-5 hete elkezdték súlyos és kritikus állapotú betegek Tocilizumab-kezelését a belső szervi elégtelenség megállítása érdekében. Sajtóhírek szerint két fejlett nyugat-európai országban ezt a kezelési módszert még csak most indítják el.

– A terápiával több beteg intenzív osztályra kerülését sikeresen megakadályoztuk, egyikük már hazamehetett. Az intenzív osztályon pedig egy kritikus állapotú beteg, egyik orvos kollégánk mesterséges lélegeztetése a kezelés hatására jelentősen lerövidült, május 1-jén ő is lekerült a lélegeztetőgépről. Egy másik, hasonlóan kezelt beteget a kollégák most ébresztik, a héten az ő esetében is megszüntethetjük a mesterséges lélegeztetést.

– A laikusok közül sokan nem értik, miért volt szükség az ágyak kiürítésére a tapasztalható alacsony fertőzöttség mellett. Kérem, beszéljen az okokról!

– A járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal. Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az Operatív Törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mint Svédországban vagy Olaszországban. Mi azt választottuk, hogy felkészítjük a hazai egészségügyi rendszert, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hoznunk, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős állampolgáraik kezét. Ez itthon nem történhet meg.

– Május 4-én részlegesen nyitott az egészségügy. Mi a további menetrend?

– Mivel a járvány kezdete óta 2-3 héttel előre tervezünk, hetek óta készültünk arra, hogy a járvány lecsillapodik, és el lehet kezdeni a szigorításokat feloldó intézkedéseket. Ezt természetesen egy ütemben nem lehet megvalósítani, hanem fokozatosan a vírusjárvány lefutásához kell igazítani. Az első csomag május 4-én elindult, utána remélhetőleg három további ütem következhet, ha változatlanul koordinálni tudjuk a járványt. Az első csomagban azokat a beavatkozásokat kell kiválasztani, amelyeknél a legkevesebb rizikó áll fenn az esetleges újrafertőződésre. Az első ütemhez hozzátartoznak a járóbeteg-rendelések, a fogászati rendelések és a különféle szűrések.

– A fertőzöttség mértéke igen eltérő a megyék között, ennek függvényé­ben eltérő módon kell reagálniuk a miniszteri rendelkezésre.

– A fertőzöttség megyénként valóban eltérő, elég csak a fővárosra és Pest megyére gondolni, ahol a fertőzöttek több mint hatvan százaléka él. A Központi Statisztikai Hivatal adatai csak azokra a betegekre vonatkoznak, akiknek megvolt az akkreditált laborban történő tesztelése. Azt, hogy hány beteg jutott át a járványon különös tünetek vagy panasz nélkül, jelenleg nem tudjuk megítélni. Az idősotthonokra és az egészségügyi intézményekre fokozott figyelemmel kell lenni, ahol nagyobb számban lehet fertőzés.

– Hogyan történik majd a járvány szolgáltatókra háruló költségeinek finanszírozása?

– A kórházaknak emelkedtek a költségei, a finanszírozás pontos technikája kidolgozás alatt van, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jelen körülmények között egy bázisfinanszírozást nyújt. A járvány végén pedig előreláthatóan kompenzációt is be kell építeni a rendszerbe.

– Mennyiben vonatkozik a miniszteri levél azokra a szolgáltatókra, amelyeknek nem az állam vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a fenntartója?

– Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A miniszteri levél minden egészségügyi szolgáltatóra érvényes, legyen az akár magán-, akár egyházi vagy közszolgáltató.

– Szükségesnek látja-e a járvány kapcsán a klasszikus népegészségügyi rendszer majdani újraalkotását?

– A járvány nagyon sokunknak hasznos tanulságokkal szolgál. Rengeteg tapasztalatot vonhatunk le. Ezek tanulmányozásával eldönthetjük, hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után.

Folytatódik a mentőszolgálat fej­lesztése

Húsz darab új mentőautót adott át Kásler Miklós tegnap, a mentők napján az Országos Mentőszolgálat budapesti, Markó utcai központjában. Az ünnepségen az emberi erőforrások minisztere kiemelte: az elmúlt években majdnem ezer új mentőautót szereztek be, ezzel csaknem a mentőszolgálat teljes flottája megújult. – A kormány elkötelezett, hogy korszerű legyen a mentőszolgálat – közölte a miniszter. Kásler Miklós kiemelte: a magyar kormány köszöni a mentők munkáját, a nemzet pedig hálás érte. Az eseményen elhangzott tájékoztatás szerint mentőszolgálatnál óriási fejlesztések voltak az elmúlt években.

Fotó: Kurucz Árpád

Csak 2017 óta mintegy 410 új mentőautó állt szolgálatba. Ebben az évben összesen 103 új mentőautó beszerzését tervezik, az új gépjárművek gyártása és felszerelése a koronavírus-járvány ellenére is folyamatos. A magyar mentésügy 133 éves történetében a mostani időszak azért is különleges, mert a szervezet nem találkozott még korábban ilyen jellegű járvánnyal. A mentők eddig mintegy 15 ezer koronavírus-gyanús vagy fertőzött betegnek nyújtottak segítséget, majdnem 410 ezer kilométert tettek meg a járvánnyal összefüggő feladatok miatt, és több százezer védőfelszerelést használtak el, hogy a dolgozók és a betegek is biztonságban legyenek. Május 10. a mentők napja Magyarországon annak emlékére, hogy 1887-ben ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület.