Tarlós István kiemelte: a kötetek múltat bemutató fejezetei azt az üzenetet közvetítik a ma döntéshozóinak, hogy a katolikus értékrendet közvetítő iskoláknak a jövőben is egyre nagyobb feladata lesz egy egészségesen fejlődő társadalom építésében.
A köteteket tanulmányozva bizton állítható, hogy Budapest most nem lenne a térség vezető fővárosa, ha évezredes történetében nem szerepeltek volna a katolikus értékrendet követő iskolák – jelentette ki a főpolgármester.
Mint elmondta, a Katolikus Budapest harmadik, negyedik kötetében az egyházi fenntartású oktatási intézmények ezeréves történetét dolgozzák fel kivételes pontossággal és részletességgel. A szerzők átfogó kutatómunkája nyomán ismét forrásértékű kiadvány készült el.
Mint a megjelent enciklopédiából is jól látszik, a magyar fővárosban a katolikus vallás, a keresztény elvek szerinti oktatás mindig jelen volt és ma is jelen van a mindennapokban – tette hozzá.
Tarlós István úgy fogalmazott: a rend nélküli világ nagyon nehezen élhető; rend nélkül semmi sem működik; az önuralom, az igazság és a felelősség a szabadság alapfeltétele, ezt az erkölcsi biztonságot adja a vallásos nevelés; a mai világban tudatos és elkötelezett emberekre van szükség.
Az egyházi iskolák állandóságot képviselnek a folyton változó oktatási rendszerben. Nem egyszerűen tudást adnak, hanem olyan világlátást, világképet, emberképet, amely határozott erkölcsi alapokon nyugszik – jelentette ki a főpolgármester.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elmondta, a sorozat első két kötetében a város területének egyházmegyei hovatartozását próbálták végigkísérni az egész történelem során. Ennek kapcsán mutatták be az olvasóknak, hogy körülbelül 330-ban már püspöki székhely volt Aquincumban. Majd ezt követően végigvették az egyházmegyei terület és az egyes plébániák történetét.
A harmadik és a negyedik kötet az oktatási, nevelési intézményekkel foglalkozik, és ezeréves időszakot tekint át. Impozáns tevékenység folyt a múltban, és folyik a jelenben is Budapest területén a katolikus oktatás és nevelés érdekében – mondta.
Beke Margit, a sorozat szerkesztője elmondta, a kötetben megjelenik az oktatási és nevelési intézmények rendkívüli gazdagsága, mint például a csecsemőgondozás vagy az állam által elítélt kiskorúak nevelése.
Kitért arra is, hogy a „katolikus nevelésben” nem csupán jó keresztényeket akartak az egyháznak adni, hanem jó polgárokat is.
