A legutóbbi fejlemény pedig már a pedagógusok foglalkoztatását érinti. Horn elmondta: az áprilisi, ultimátumként felfogható szerződésben új elemként szerepel, hogy az oktatóktól meg kell válni, és majd a szakképzési centrumban döntenek az esetleges felvételükről.
„Teljes a káosz”
– jelentette ki.
Miközben az alapítványi szakképzők puszta létükért küzdenek, a múlt héten újabb problémára lettek figyelmesek az érintettek. A 2017-es költségvetési törvény szövegébe ugyanis belekerült két olyan rész, mely alapjaiban változtatná meg az alternatív, így a Waldorf- és Zsolnay-intézmények életét is – legalábbis így vélik egyes szakemberek.
Az alternatív kerettantervvel rendelkező iskolák ugyanis csak akkor kapnának támogatást, ha többletszolgáltatást biztosítanak – azt azonban nem tudni, pontosan mit kell ez alatt érteni. „Nagyobb tananyagról, több tantárgyról vagy szolgáltatásokról van szó, mint amilyen az ebéd vagy a lovaglás? Nem tudom. Ez így nem jelent semmit – jegyezte meg Horn György. – Ha egyszer a törvény azt mondja ki, hogy az alternatív kerettanterv engedély birtokában eltérhet a törvénytől és a Nemzeti alaptantervtől, akkor mihez képest nyújtson többletszolgáltatást?”
A fogalmi bizonytalanság tisztázása érdekében írtak már levelet Balog Zoltán emberierőforrás- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, s megkeresték az oktatási jogok biztosát is. A költségvetést azonban a héten fogadhatják el, így szükség volt gyors lépésekre az Országgyűlésben is. Ellenzéki képviselők múlt pénteken már beadtak egy módosító javaslatot a két paragrafus visszavonására.
