A cseh, a román és a lengyel után a magyar oktatást is elérték a koronavírus miatti korlátozó intézkedések, bár itthon egyelőre enyhébbek a szabályok, mint Európa több országában. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi bejelentése szerint a kormány által elrendelt rendkívüli veszélyhelyzet kapcsán intézménylátogatási tilalmat rendeltek el a felsőoktatásban, az egyetemeken és főiskolákon így határozatlan ideig csak távoktatás folyhat. A lépés indokolt, hiszen a külföldi diákok száma az utóbbi néhány évben nagyon megemelkedett.
Lapunk információi szerint, míg 2003-ban a teljes hallgatói állománynak csak 3,9 százaléka volt külföldi, addig 2018-ra már 12,6 százalékra nőtt az arány. Ami azt jelenti, hogy a csaknem 250 ezres összlétszámból több mint 35 ezren voltak külföldiek.
A közoktatási intézményekben zavartalan a tanítás
Fotó: Havran Zoltán
Iránból közel 1900-an, Kínából több mint kétezren érkeztek, de összességében 150 különböző országból tanulnak nálunk fiatalok. Csak a Debreceni Egyetemen több mint ötezer külföldi diák volt tavaly. Az oktatói mobilitás – ami most szintén tilossá vált – a Szegedi Tudományegyetemen a legintenzívebb, és ugyanide érkezik a legtöbb külföldi doktorandusz is.
Stop a külföldi nyelvtanfolyamoknak
A köznevelésben nincs akkora szigor, mint az egyetemeken, az iskolák nyitva maradhatnak, mivel a megbetegedés a gyermekeknél nem jellemző. Ezzel együtt számos korlátozás életbe lépett. Mint azt lapunkkal közölte a szaktárca, elhalasztják egy évvel a középiskolások külföldi nyelvtanfolyamait – ez 140 ezer diákot érint –, felfüggesztik a Határtalanul programot, a testvériskolai látogatásokat, az erasmusos utakat és a Lázár Ervin-programot. A Klebelsberg Központ (KK) minden iskolát arra kér, hogy a tanulók, a pedagógusok és családjaik biztonsága érdekében mondják le az iskolai programokat, ne szervezzenek március 15-i és más ünnepséget, tábort, erdei iskolát, osztálykirándulást sem. Újra felhívták az intézményvezetők figyelmét a rendszeres fertőtlenítés és takarítás, valamint a kézmosó és kézfertőtlenítő szerek folyamatos biztosításának fontosságára.
Nincs oktatási szünet
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak azt mondta, az iskolák kivárnak, és bár a jogszabály lehetőséget ad rendkívüli szünetek elrendelésére, ezzel egyelőre nem kívánnak élni. – Nem hiszem, hogy a koronavírus szempontjából jelen állás szerint más helyzetben van egy győri iskola, mint mondjuk egy szegedi. Ezért nem gondolom, hogy meg kellene osztani az intézményeket.
Nincs szükség egyéni akciókra. Követjük a központi utasításokat, és ha a szükség úgy hozza, akkor egységesen kell lépéseket tennünk – fogalmazott az elnök, hozzátéve: általános gyakorlattá vált az iskoláknál, hogy a külföldön járt tanulóiktól azt kérik, ne menjenek be két hétig az iskolába, illetve a biztonsági idő letelte után is fokozottan figyelnek rájuk.
A köznevelési törvény egyébként valóban lehetőséget ad arra, hogy rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt rendkívüli szünetet rendeljen el az igazgató. Ilyenre van is példa bőven, az egyik esztergomi szakgimnáziumban például fűtés-korszerűsítési munkálatok miatt rendeltek el a múlt tanévben három szünnapot, amit később bepótoltak.
Ha az intézményvezető rendkívüli szünetet akar, akkor értesítenie kell a fenntartót, illetve a köznevelési feladatot ellátó hatóságot. A KK lapunkkal azt közölte: egyelőre nincs tervben a közoktatási intézmények tanítási tevékenységének felfüggesztése, de amennyiben járvány miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, akkor az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el.
A tanév rendjét szabályozó rendelet szintén kitér az ilyen rendkívüli szünetekre. Eszerint előfordulhat olyan eset is, hogy az iskola nem tudja teljes egészében pótolni a kieső tanítási napokat. Indokolt esetben ennek ellenére le lehet zárni a tanévet, a diákok megkaphatják év végi jegyeiket, és a rendkívüli szünet nem lehet akadálya a magasabb évfolyamra lépésnek sem. Ilyenkor az iskolának gondoskodnia kell arról, hogy az elmaradt tananyag feldolgozása a következő tanévben mindenképpen megtörténjen.
Igazolni kell a hiányzásokat
Amíg azonban nincs elrendelve rendkívüli szünet, addig minden hiányzást igazolni kell, senkinek sem javasolt tehát, hogy saját ötlettől vezérelve kimaradjon az iskolából. A hatályos szabályok szerint tíz tanóra igazolatlan elmulasztása után az iskola már értesíti a gyámhatóságot, tanköteles kor esetén a gyermekjóléti szolgálatot is.
Harminc óra után a szülőkre szabálysértési eljárás vár, ami pénzbüntetést vonhat maga után. Ötven óra után pedig jön a családi pótlék megvonása, a 16 éven felüli diákoknak pedig könnyen megszűnhet a jogviszonya is, hiszen ők már nem tankötelesek. Az igazolás sem jelent megoldást a végtelenségig, ha ugyanis egy tanuló hiányzása egy tanéven belül eléri a 250 tanórát, vagyis a tanév mintegy harmadában nincs jelen, és emiatt nem lehet őt értékelni, akkor osztályozóvizsgát kell tennie, különben megbukik.
A bölcsődék és óvodák az iskolákhoz hasonlóan egyelőre nyitva maradhatnak, de a minisztérium azokat is ellátta tanácsokkal, és a fenntartó önkormányzatok dönthetnek a korlátozó intézkedésekről is.
