Vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang

Az ünnep hármas eseményt foglal magában: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését és első csodáját.

A görögkatolikus egyházban január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszentelje azok vizét Fotó: Czimbal Gyula Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Január hatodikával, vízkereszttel szerdán lezárul a karácsonyi ünnepkör. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az ünneppel kapcsolatban a honlapján kiemelte: a kereszténységben a IV. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312–325 között kezdett el terjedni először keleten, majd nyugaton. Hármas eseményt foglal magában az ünnep: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban, és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn.

– Vízkereszt elnevezése a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, ami visszautal a Szentírásra.

Az Ószövetségben Isten különféle módon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban, vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek beteljesedése Jézus Krisztusban történik, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk, és elhozta nekünk az üdvösséget – fejtették ki.

A görögkatolikus egyházban január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszentelje azok vizét
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Az ünnep első jelentése utal arra, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt.

Ekkor a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a Fiút: „És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«”, és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt. Az egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta. Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző nap) tartó farsang is.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a XV. századtól kialakult szokás.

A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat.

Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot, és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 21. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).