A XXI. Század Intézet elemzésében kitér rá, hogy hazánk olyan gazdag országokat előz meg, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Mint írják: több nyugati országban is komoly gond van az oltási programmal, Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani.
A számok azt mutatják, ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben.
Brüsszel elhibázott vakcinabeszerzése miatt egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Európában – áll az elemzésben.
Az ellenzék álhíreket terjeszt
Miután tavaly márciusban Magyarországon is megjelent a koronavírus, sokan azt remélték, hogy a pártok – miként történt az Belgiumban, Spanyolországban vagy Romániában – háttérbe tolják az aktuálpolitikai csatározásokat, és a járvány elleni küzdelem jegyében a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozzák majd.
Ezzel szemben hazánkban a baloldali politikusok még a korábbinál is intenzívebb támadássorozatba kezdtek, több ellenzéki véleményformáló pedig arról beszélt, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság negatív hatásait kihasználva az ellenzék meg tudja majd buktatni a kormányt.
Az előzmények fényében nem meglepő, hogy a koronavírus elleni védőoltás kapcsán is hasonló taktikát választanak az ellenzéki pártok.
Tavaly ősszel bizonyos vakcinákkal szemben folytattak negatív kampányt, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, azt állították, hogy nincsen oltási terv, a vakcinák beadása pedig rendkívül lassan zajlik.
Sikeres a magyar oltási program
Az ellenzéki pártok állításaival ellentétben – a tényadatok szerint – rendkívül sikeres a magyar oltási program – olvasható az elemzésben. A vakcináció tekintetében hazánk a lakosságszám arányában előkelő helyen áll az unión belül.
A január 14-én reggel rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország a tíz leggyorsabban oltó tagállam között foglal helyet az Európai Unióban, arányaiban ugyanannyi embert oltottak be nálunk, mint Németországban.
A leggyorsabb oltási programot Dánia folytatja, ott száz emberből már több mint két embert beoltottak. Ugyancsak jól áll Olaszország, ahol naponta átlagosan 73 ezer embert oltanak be.
A XXI. Század Intézet elemzése szerint a közép-európai térségben Magyarország mellett Szlovénia, Horvátország és Lengyelország rendelkezik gyors oltási programmal, míg Szlovákia és Csehország az uniós átlag alatt helyezkedik el. Ugyancsak az uniós átlag alatt találhatók olyan fejlett országok, mint például Ausztria, Finnország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia vagy Belgium.
Elhibázott az EU vakcinabeszerzése
A számok azt mutatják, hogy Magyarország a rendelkezésre álló vakcinákat gyorsan beadja az állampolgároknak, ha pedig az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Az EU sikertelen vakcinabeszerzése miatt több tagállam mellett Németországban is komoly felháborodás van. A brit The Spectator nevű hetilap pedig azt írta, hogy „noha a brexitet követően Brüsszel épp a vakcinabeszerzéssel szerezhette volna vissza a polgárok bizalmát, szemlátomást csúfosan megbukott”. Ez a kritika teljesen jogos a britek részéről, hiszen az adatok szerint
az Európai Unió lényegesen lassabban szerezte be az oltóanyagokat, mint az uniót elhagyó Nagy-Britannia. Így míg a szigetországban száz emberből már nagyjából öt embert beoltottak, az uniós átlag még az egyet sem éri el.
Szintén komoly arcvesztés a brüsszeli bürokráciának, hogy Nagy-Britannia mellett olyan közel-keleti országok is jelentősen megelőzik az EU-t, mint Bahrein vagy az Egyesült Arab Emírségek – olvasható az elemzésben.
Ugyancsak sikeresebb vakcinabeszerzést folytatott a szintén EU-n kívüli Izland, de az Amerikai Egyesült Államokban is gyorsabban halad a lakosság beoltása. Világszinten Izrael vezet, ahol már a lakosság negyede megkapta a koronavírus elleni védőoltást.
Ez újabb példa arra, hogy az uniós bürokrácia nem működőképes, ahogyan magára a koronavírusra is lassan reagált, úgy az oltások megszervezése is túlságosan nehéz feladatnak bizonyult az uniós intézmények számára – zárul a XXI. Század Intézet elemzése, amely teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.
