Mivel a napi szinten vezetett autóhoz a sofőrje hozzászokik, a lassan kialakuló hibáknak is van lappangási idejük, mire tudatosul azok jelenléte. Előnyös, ha több kocsit is vezet az ember, például családon vagy cégen belül, mert könnyebben feltűnhet a viselkedésbeli különbség. Esetünkben az vált világossá, hogy az elméletileg gyengébb fékrendszerű, kisebb családi autó elkezdett hatásosabban fékezni, mint a nagyobb – olvasható az Autó-Motor cikkében.
Ez először egy sejtés, egy érzet, abban viszont segít, hogy a gyanúba került kocsit vezetve jobban elkezd figyelni az ember a fék fogáspontjára, a fékhatás felépülésére, adagolhatóságára. Végül a dugóban állva tűnt fel az egyre mélyebb fogáspont: ez fura, tapossuk be a pedált rendesen! Koppanásig lement, pumpálásra feljebb jött a pedál végpontja, de a fogáspontig elég rövid út maradt. Nincs mese, irány a szerviz! Elsőre nem találtak rendelleneset a fék működésében, az autó elrejtette a hibáját, a próbakör gond nélküli volt. A műhelyudvaron állva aztán előjött a pedál beereszkedése, de nem lehetett mindig kiprovokálni. Így az autó ott maradt a szervizben, hogy alaposan átnézzék, kezdve egy fékpados méréssel.
Elsőként ellenőrizték a folyadékszintet, és a rendszer tömítettségét. Mindent rendben találtak, majd rákerült a fékpadra, ahol ismét jól teljesített, ha éppen műszaki vizsgán lett volna, megkapja a két évre szóló bejegyzését a forgalmiba. Így a kocsi ismét a forgalomban találta magát, hogy valljon. A hiba előhívható volt, de igen nehezen. Mivel a fékek munkahengerei jó állapotban voltak és dolgoztak, levegősödés sem volt tapasztalható, a hibakeresés befutójára az ABS-kocka és a főfékhenger maradt. Mivel az ABS-kocka hibajelenségei szerteágazóbbak, és a főfékhengert egyszerűbb tesztelni, ez utóbbi felé indult a vizsgálat. Ledugózták és légtelenítették a főfékhengert, ami így a pedált nyomva nem veszített nyomást. Jöhetett tehát az ABS-kocka.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Autó-Motor)
