Egy tárgy, egy történet: virágtartó vasból és nádból

A vas felhasználása régi történet, egészen az ősi Egyiptomig nyúlik vissza. Itt, a Kheops-piramisnál találták a legrégebbi vasból készült szerszámokat, melyek i. e. 3400 körül készültek. Európában i. e. 8. században honosodott meg a vas feldolgozása. Ekkor szeles domboldalba épített bucakemencében, faszénen izzították a vasércet, majd kovácsolással alakították. Később a kemencéket belülről agyaggal tapasztották ki, majd a kézi befújást vízhajtással fokozták. Ezeket a végül hatalmasra nőtt bucakemencéket az 1700-as évekig használták.

Az ekkor felszaporodó fegyveres konfliktusok a vasgyártás fellendülését eredményezték, s a kibontakozó ipari forradalom drámai változást jelentett a vasiparban is. Elterjed az öntöttvas, mely a technológia fejlődésének köszönhetően már szinte bármely formát ölthetett. És itt, ezen a ponton, a 19. század végén a vas, amely eddig alantas anyagként a láda pántjáig, esetleg egy csodás zárig vagy ékes fegyverig juthatott, immár teljes értékű bútorként elindult hódító útján, és első lépcsőként meghódította a kertet, majd a teraszt, s a 20. század fordulójára bejutott a télikertbe.

Pazar historizáló, neobarokk és neoklasszicista cikornya jelent meg vasban, főként a parkbéli légyottokat idéző romantika szimbólumaként. A századforduló új látásmódja teret engedett a vas szélesebb körű iparművészeti felhasználásának.

Az időszak stilizáló megfogalmazása kedvezett a vas művészeti felhasználásának is, s a fémmel foglalkozó iparművészek egyre nagyobb gyakorisággal használták. A vas bejutott a lakásba, teljes jogú, sőt népszerű alapanyagává vált a könnyed, légies, letisztult kisbútoroknak és lakáskiegészítőknek. Létjogosultságát az egyre kisebb méretű vagy házgyári lakások, a rendkívül széleskörű felhasználhatóság és a remek ár-érték arány tették megalapozottá.

A hatvanas évek végére a festett, vékony, edzett vasrúdból készült bútorok és kiegészítők elengedhetetlen részei lettek a korszak lakberendezésének. Telefonasztal, újságtartó, könnyed vas vázas tányér szék, polc, falikép, állólámpa, és virágtartók sokasága készült mindenféle formában és kivitelben, csavart, négyzet vagy henger profillal.

Jellegzetes példa a képen látható virágtartó térelválasztó, mely hengerelt vasrúdból készült, sakktáblaszerűen elhelyezett sugaras díszei nád alapanyagúak. Az üres négyszögek virágcserép tartó körökkel vannak ellátva, így téve extra dekoratívvá az ideiglenes falat.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Egy tárgy, egy történet: partihangulat a ’70-es évekből

Érdekességek és történetek a 20. század lakberendezésének világából: Madarász Magdolna, a Forma Boutique tulajdonosa mesél a múlt század különlegességeiről egy-egy példával illusztrálva – ezúttal a nagy múltú VARTA cég egyik termékéről.

Tovább...