A régi házat újítsuk fel vagy inkább építésünk teljesen újat? Komoly dilemma ez a döntési helyzetben lévő családok számára - írja a Lakáskultúra online felületén.
Bár a tapasztalatok alapján egyértelműen az utóbbi az egyszerűbb út, Zília és Tamás nem így gondolkodott. A házaspár szeme előtt az értékmentés lebegett, ragaszkodtak hozzá, hogy minden lehetőséget kihasználva megmentsék az épületet, megőrizve a lehető legtöbb eredeti elemet.
– A varázslatos kert és a hangulat azonnal megfogott minket, és számunkra ez volt a legfontosabb. Éppen ezért olyan építészre szerettük volna bízni a tervek elkészítését, aki hozzánk hasonlóan gondolkodik. Semmiképpen nem akartunk egy antracittetős, fehér kockaházat. Végül hosszú keresgélés után megtaláltuk Petrik Adriennt, és ezután egy év alatt készültek el a tervek. Két fő cél lebegett a szemünk előtt, hogy tágas, egybenyitott tereket hozzunk létre, és sok fényt engedjünk be nagy ablakokon keresztül
– mondja Zília.
Titokszoba és vártorony
Lényegében csak a főfalak maradtak meg az eredeti épületből. Most a teljesen újjászületett földszinten található a közösségi tér, az egybenyitott konyha-étkező-nappali. A házhoz toldott rész jelenleg palántanevelésre és kikapcsolódásra szolgál, a gyerekek azonban csak titokszobaként emlegetik, mivel a konyhabútorba rejtett ajtón át közelíthető meg.
– Különleges elem volt a régi csigalépcső, amit az értékmentés jegyében sokáig meg akartunk tartani, aztán az utolsó pillanatban mégis a bontás mellett döntöttünk. Ezután készült a mostani lépcső. A felső szinten – a titokszoba fölött – alakítottuk ki a hálószobát. Mivel ott cserélni kellett a tetőt, látványelemmé emeltük a látszó szerkezetet, ami egyfajta vártoronyhangulatot ad a helynek
– folytatja otthona bemutatását Zília.
A berendezést a Lakáskultúra vendéglátója állította össze, Krivarics Ditta segítségével, az Otthonkommandó bloggere ugyanis régóta a barátnője.
– Már a kezdet kezdetén egyfajta vétójoggal ruháztuk fel, nehogy véletlenül valamit rosszul csináljunk – mondja mosolyogva, majd hozzáteszi: – De a főbb elemeket tényleg én választottam ki.
Az eredeti cikk, további képekkel IDE kattintva érhető el, míg a teljes riport a Lakáskultúra magazin nyomtatott változatában olvasható.
Borítókép: A fényárban úszó étkező kárpitozott székeit a nagymamától örökölték; a különféle lámpák bármilyen tevékenységhez és hangulathoz megfelelő világítást biztosítanak. (Fotó: Darabos György - Lakáskultúra/Mediaworks)
