Variációk mákos gubára, az alaprecepttől a káprázatos tortáig

A hagyomány szerint karácsonykor azért kell mákot enni, hogy sok pénzünk legyen. De a mákos gubát persze nem csak azért szeretjük, mert szerencsét hoz, hanem azért is, mert isteni finom, és pont elég egy bőséges halászlés pulykavacsora után.

Az egyik legnépszerűbb karácsonyi ételünket nem mindenki szereti forró, vaníliás tejjel nyakonöntve és mákkal meghintve, ám vannak más variációi is ennek az édességnek.

A Mindmegette rengeteg ínycsiklandozó receptet gyűjtött össze a mákos guba tálalására, kínálására, melyeket a magazin online felületén önök is megtekinthetnek, természetesen a képekkel együtt, IDE kattintva.

Ez a mákos guba Egerben készült és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szolgálták fel 2013. szeptemberében
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Bűvös mákos guba – Anyanyelvünk

Nyelvi szempontból semmi meglepő nincs abban, hogy a szavak más-más jelentésben élnek különböző tájakon és különféle korokban. Guba szavunk története is bővelkedik izgalmas – részben az ismeretlenbe vesző – változásokban és meglepő fordulatokban. Régi nyelvemlékeink, szótáraink tanúsága szerint a guba kifejezés valószínűleg egy ősi ’kerek, gömbölyű’ jelentésű alapszó származéka lehet a magyar nyelvben. Ebből az alapszóból „guba” formában két elkülönült értelmű szó is kialakult: a ’gyapjas, fürtös ruha’, illetve a ’gubacs, tölgyfagubacs’ is. Ugyanezen alapszóból származó kiterjedt szócsalád tagja minden bizonnyal a gomb, gombolyag, gömb, gubacs, gubancos, gümő és a gubó is. A „guba” történetének első fellelhető állomása 1342-ből való, amikor egy oklevélben Gubásvölgy helynevet emlegetnek. E név feltehetően a ’tölgyfagubacs’ jelentését őrzi a szónak. Az ezt követő évszázadokban írásos formában olyan sajátos tartalommal kerül elő ez a kifejezés, amelyben a közös a golyó- vagy gömbformára, illetve kerek alakú dolgokra utalás: (1525) ’buga’, (1647) ’gesztenyének szőrös burka’, (1756) ’szemhéj’, (1833) a fent említett tésztaétel, (1863) ’szemgolyó’, (1898) ’pénz’.