Elég csak a Holstein-szeletre gondolni, és máris beláthatjuk, a meglepő kombinációk sem állnak távol a germán ízléstől. Különösen, ha nem marad ki a két legérdekesebb hozzávaló a receptből! Az ízletes Holstein-szelet egyes feltételezések szerint Schleswig-Holstein északi német tartományról kapta a nevét. De valószínűbbnek tűnik az a történet, amely a 19. század végére teszi az étel létrejöttét. E szerint a mindig sietős, de nagyétkű Friedrich von Holsteinnek köszönhetjük ezt a fogást. Azon túl, hogy nagyszerűen kiismerte magát a politika útvesztőjében – a rossz nyelvek szerint nem kevés köze volt Bismarck bukásához –, nagyon értett a konyhához is.
Fotó: FLICKR
Állítólag az ő útmutatásai szerint készítette el a berlini Borchardt étterem szakácsa az első, később róla elnevezett borjúszeletet. Az eredeti változatban a borjúhúsból készült rántott húst tükörtojás koronázza meg. Ha itthon rendelünk egy étteremben Holsteinszeletet, általában natúr húst kapunk tojással a tetején, két alapvető hozzávaló pedig többnyire elmarad az eredeti recepthez képest: a szardellafilé és a kapribogyó. Pedig éppen ezek teszik érdekessé a fogást, hiszen meghatározó ízükkel és eltérő állagukkal feldobják az osztrák rántott hús, vagyis wiener schnitzel német változatát. A húshoz még pirított, vajjal megkent kenyérszeleteket is kínáltak.
Mivel Magyarországon nehéz volt borjúhúshoz jutni az 1970es években, a Holstein-szeletet az éttermekben sertéshúsból készítették „sertésjava Holsteinmódra” néven.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A cordon bleu története – ismerje meg a francia klasszikust!
Tudja, hogy mi köze van a sonkával és sajttal töltött, bundázott hússzeletnek a Szentlélek Lovagrendhez? Ismerje meg a cordon bleu történetét – a Mindmegette cikkéből.
A francia cordon bleu (ejtsd: kordon blő) kifejezés szó szerinti fordításban kék szalagot jelent, de az Európa-szerte kedvelt húsételben ne keressen semmilyen szalagot.
Történelmi visszapillantás
A történet 1348-ig nyúlik vissza, mert III. Eduárd angol uralkodó ekkortól tüntette ki a csaták hőseit a sötétkék bársonyból készült, aranyszegélyű Térdszalagrenddel. A bal térd alatt viselt, illetve a hozzá tartozó, a bal vállon átvetett kék szalag 200 év múlva annyira megtetszett a piperkőc hírében állt III. Henrik francia királynak, hogy 1578-ban megalapította a Szentlélek Lovagrendet (L’Ordre du Saint-Esprit), amelynek tagjai szintén kék szalagot hordtak a ruhájukon.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
