A hazai szappangyártás 1931 és 1958 közötti éveit idézik fel a tihanyi Levendula Manufaktúrában, ahol korabeli termékekből is láthatunk egy válogatást, hirdetések, plakátok és szappan készítési eljárások dokumentumai között szagolhatunk bele a szappankészítés folyamatába. Ezt szó szerint kell érteni, hiszen ahogy beleszippantunk a levegőbe, érezzük a levendula és a gyógynövények illatát, kézbe vehetjük a kész szappanokat, melyek már az illatukkal kényeztetnek bennünket.
Választ kapunk a az Élet és Tudomány 1956. májusi számából:
„A levendula, zsálya, kakukkfű egyes, föld feletti részeiben mikroszkópos kicsinységű gömböcskék vannak. Bennük halmozódik fel az illó olaj, az illatos anyag. Az illó olajnak nincs sok köze a zsíros olajokhoz, inkább csak a nevük közös. Az illó olajok ugyanis nem zsíros természetűek, hanem párolgásra képesek. Papirosra cseppentett illó olaj rövidesen nyomtalanul elpárolog, eltűnik, elillan. A felsorolt illó olajokat nem a virág belseje fejleszti, miként a rózsa, szekfű, ciklámen vagy a jázmin illatanyagát.A zsályának és a kakukkfűnek elsősorban a leveleiben fejlődnek az illó olaj mirigyei, a levendulának pedig a virág- takaró külső részében, az ibolyaszín pártán kívül álló csészeleveleiben.
Az illó olajat gőz segítségével tudjuk a növényből kivonni. E célból a növényt gőzzel lepárolják. Az illó olaj lepárlásához sajátosan szerkesztett készülékre s lepárló üstökre van szükség. A lepárló készülék kazánból, üstből és hűtőszerkezetből áll.
Az üst nyúlását sisak zárja le, mégpedig szorosan és tökéletesen. Csúcsából páracső indul ki, s folytatódik a hűtőkészülék spirális csövében. A hűtő csövét vízzel telt edény veszi körül, amelyben a vizet állandóan hideg vízzel cserélik. Az üstbe tett növényeken a gőzkazánban termelt gőzt keresztül vezetik.
A gőz feltárja az illóolaj-mirigyeket, az illó olajat magával ragadja, és gázállapotban gőzzel együtt a sisak páracsövén át a hűtőbe viszi. A hűtőben az illó olaj a vízzel együtt lecsapódik, és folyadék alakjában csurog ki a hűtőkígyó végén.
Az illó olaj könnyebb, mint a víz, azért a víz tetején úszik, s a víztől elválasztható. Az elválasztást megkönnyíti a flórenci palack. Ennek görbe kifolyó csövén át lehet az átfolyó vizet kiereszteni, s a víznél könnyebb fajsúlyú, tehát a víz felszínén úszó illó olaj pedig a palackban marad.” (Forrás: Arcanum)
Az eredeti, csíkos csomagolású levendula szappanhoz felhasznált igazi szappanillatot üvegbe zárták, amely valóban megőrizte egyedi csípős, ólevendula illatát.
Nyárádi Zsolt mesélt nekünk a tihanyi szappankészítés rejtelmeiről.
– Bittera Gyula tiszteletére elnevezett laborunkban folyik a szappangyártás, ahol a hagyományos eljárásokat egyesítjük a modern technika nyújtotta előnyökkel. A szappankészítés során gondos kezű mesterek öntik formába az illatos alkotásokat. A szappanok előállításakor a levendula sokoldalúságát virágként és olajként is használjuk, hogy önmagában és illatpárként is kiváló variációkat alkothassunk belőle.
– Mit kell tudni Bittera Gyuláról?
– Dr. Bittera Gyula vegyészmérnök, illóolajgyáros, gyógynövény-kutató a tihanyi levendula meghonosítója, a hazai illóolajgyártás megteremtője szerzett világhírnevet a tihanyi levendulának.
A Természettudományi Közlöny 1995. májusi számában ezt olvashatjuk:
„A tihanyi levendulást egy Franciaországot megjárt vegyészmérnök, Bittera Gyula telepítette 1926-ban. Külhoni tapasztalatai alapján választotta ki a félsziget Csúcs-hegy felé eső, déli kitettségű lejtőjét az ültetvény létrehozására. A kiszemelt sziklás-bozótos hegyoldal akkoriban a Bencés Apátság tulajdona volt.Ebből mintegy 125 katasztrális holdat (kb. 72 hektárt) vett bérbe Bittera. Bérmunkásokkal hordatta az ültetvény szélére a területet borító köveket, s ott falszerű kerítést emeltetett belőlük. (Hvar szigetén ma is hasonlóképpen alakítják ki a levendulakerteket.)
A bozótost kiirtották, s 1926-ban betelepítették az első 5 holdat. A levendulaültetés kiválóan sikerült, a Franciaországból származó magvakból előnevelt palánták igen gyorsan bokrosodtak. A Tihanyi-félsziget szubmediterrán flórájába remekül illeszkedett a levendula. Noha Magyarországon vadon nem nő, sokan még ma is őshonosnak vélik az ültetvényt.
A levendulás egyre bővült; 1931-ben arattak először. A virágot a Külső-tónál, majd később a Belső-tó mellett felállított három vörösréz lepárlóban dolgozták fel. 1941-re a beültetett terület nagysága elérte a 65 katasztrális holdat (37,5 hektárt).
A kapálást és az aratást ebben az időben a tihanyi őslakosok közül verbuvált bérmunkások végezték. A Csúcshegy és a Hosszú-hegy között fekvő juhhodály birkái a levendulasorok között is legelésztek, s mint valami eleven gép, tisztára legelték a sorközöket. A pótlásokhoz, az új telepítéshez szükséges hajtásokat magról nevelték. A lepárolt illóolaj minősége várakozáson felüli volt.
Bittera külföldön talált piacot a terméknek, főleg Németországban vásárolták előszeretettel a franciaországival egyenértékű tihanyi levendula- olajat. Bittera Gyula 1949-ig vezette a levendulatelepet. ”
(Forrás: Arcanum)
Nevéhez számos újítás fűződik, különböző szappanillat-kompozíciók készítési módjait dolgozta ki, a nagymamák szekrényéből ismerős illat az ő munkája. Levendula szappanillat újítási javaslata 1953-ban készült el, ebben ezt írja:
„A szappanillat-kompozíciók készítésénél ezeknek a kivonatoknak különösen fontos szerepük van. A virágkivonatok az illóolajokkal ellentétben nemcsak hűen adják vissza a virág eredeti illatát (mely rendszerint finomabb és kellemesebb mint a belőle készült illóolaj illata) hanem a bennük levő magas forrpontú illatanyagok, gyanták és viaszok elsőrangú fixálók is és így az illat tartósságát elősegítik.”
– A levendula illatot a fiatalok is kedvelik?
– A levendula és a gyógynövények illata ma már nem csak a nagymamák kedvence. Mivel a levendulának elég harsány, megosztó illata van, ezért a parfümgyártás során kellenek hozzá más alapanyagok is, amivel ezt a nagyon erős fejillatot tompítjuk, és kellemesen hordhatóvá tesszük.
A levendula a zászlóshajónk, de rátaláltunk egyéb gyógynövényekre, ezeket is Bittera Gyula kezdte el nagyüzemi körülmények között termeszteni. A nyomdokaira lépve mi is szívesen használunk, elsősorban olyan gyógynövényeket, melyeket Tihanyban termelt.
Adunk a szappanokhoz citromfüvet, zsályát, mentát, kakukkfüvet, csipkebogyót, a kényeztető kollekciónkba többféle virágillatot keverünk, a rózsa, a jázmin, cseresznye is nagyon kedveltek. Szeretnénk megosztani Tihany színeit, illatát és hagyományait a világgal.
A szappanmanufaktúrában készült további képekért kattintson IDE.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az előzetesét már most megnézheti.
Trenka Martin hároméves munkával alakította át a Škoda 120L modellt egy terepmintás, lánctalpas csodává, amely árok- és hegymászásban is kiválóan teljesít.
A Nyugat már nem az egyetlen domináns erő a világban, és a Kelet most kezd felemelkedni – fogalmazott Orbán Balázs.
Nem most történik először, hogy a baloldali kutatóintézetek felül mérnek egy velük azonos oldalon álló pártot.
Magyarország az Európai Unió soros elnökeként külön figyelmet szentel az Öböl-menti térséggel folytatott együttműködésre.
Az önkényes intézkedés jócskán hagy kívánnivalót maga után, ennek ellenére az osztrák bíróság még a keresetet is elutasította a kártérítési per iránt.
Meghibásodott egy biztosíték.
Eredményes a felsőoktatásban történt modellváltás.
A Tisza Párt zűrös pénzügyeit egy nemrég kiszivárgott hangfelvétel leplezte le.
A Victory Martfűi KKK versenyzője mellett egy másik magyar karatés is kijutott a jövő évi világbajnokságra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
