Bátran sátrazik télen is
– Az életem gyökerestül felfordult, a sors próbára tett, de nem fektetett meg, mert mindent átfordítottam jóra – összegezte utóbbi két évét Czégény Erzsébet. Megtanult új dolgokat befogadni, és bár hiányzik a munkája, a hegymászás, a versenyzés, ennek ellenére felismerte: a bezárkózás nem megoldás. Elve, hogy nem adhatjuk át magunkat a félelemnek, meg kell keresni az apró örömöket. Szerinte a mai ember elszakadt a természettől, ez pedig egy sor mentális betegséghez vezethet, de a mozgás, a minőségi táplálkozás kiránthat ebből az állapotból.
– Alapvetően nem bírom a hideget, de sokszor kint mosdok, alszok a szabadban, és fagyott vizet iszok – mondta, megtoldva azzal, van, hogy egyszerűen csak fogja magát és elmegy gyalogolni 20-30 kilométert.
– Nem félek, ha rám sötétedik. Sátrazok vagy hazajövök, és „megágyazok” az erkélyen. A szabad levegő híveként folyamatosan próbára teszem magam mentálisan és fizikálisan. Megadom a lehetőséget az állandó megújulásra és a hálára: ha hazajövök panellakásom kényelmébe, sokkal jobban értékelem azt, amim van.