Megszámolták a baglyokat, még mindig Túrkeve az igazi fellegvár

Néhány hete a nappali ragadozó madarakat számolták össze, a közelmúltban pedig a baglyokat vették górcső alá. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében az éjszakai ragadozók nappalozó helyeit mérték fel szakavatott madarászok és lelkes amatőr természetkedvelők, akik rengeteg „bagolytanyát” fedeztek fel. Megyénkben, sőt az országban továbbra is Túrkeve és Kisújszállás a legbaglyosabb település.

– Pontos adatok még csak később lesznek, de azt már látom, hogy a január 29. és február 1. közötti bagolyszámlálás során több mint hatszázötven megfigyelés történt az országban. A megyében is több településen, számos területen kerekedtek fel madárbarátok, akik nagyon sok nappalozóhelyet fedeztek fel.

– A megfigyelés egy része már bekerült az adatbázisba, sok adat pedig hozzám érkezik be, én töltöm fel azokat. Ezekből készül majd az összesítés – mondta el röviden a bagolyszinkron menetét Kovács Ágnes. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntese – egyben az erdei fülesbagoly téli számlálások koordinátora – hozzátette, hogy ez tulajdonképpen csak egy része a bagolyszámlálásnak.

Nemcsak ezen a néhány napon lehet a madarakat megfigyelni és számba venni, sokan rendszeresen ellenőrzik a nappalozóhelyeket.

– Én például decembertől márciusig minden héten végigjárom Túrkevét és Kisújszállást. Szívem csücskei ezek a nagykunsági települések, nem véletlenül, mindkettő igazi „bagolykánaán”. A mostani számlálás alkalmával is több száz bagolynappalozott ezeken a településeken, de az igazi rekordszám még tavaly született, december 17-én Túrkevén hatszázötvenhét erdei fülesbaglyot számoltam meg – mesélte a madármegfigyelő hölgy.

– Megyénk egyébként nagyon jól lefedett a felmérők tekintetében, és nagyon sok az erdei fülesbaglyok által kedvelt terület. A már említett települések mellett Mezőtúrról is komoly egyedszámokat jelentettek, Karcagon is voltak megfigyelések. Öröm számunkra, hogy vannak új nappalozóhelyek is, ilyen például Bucsa, ahonnan idén kaptunk először adatokat, nem is keveset – sorolta Kovács Ágnes.

A szolnoki Széchenyi gimnázium udvarán is szép számban találunk baglyokat
Fotó: Mészáros János/szoljon.hu

A program koordinátora örömmel számolt be ezekről a tapasztalatokról. Mint elmondta, a szakmai adatgyűjtésen, a statisztikák elkészítésén túl a kezdeményezés fontos célja az, hogy minél több madárbarát, természetkedvelő is csatlakozzon a már szakmai tapasztalattal rendelkező madarászokhoz.

– Tulajdonképpen sokszor ki sem kell mozdulni a lakókörnyezetünkből, hiszen akár a kertünk udvarában álló fákon is üldögélhetnek az erdei fülesbaglyok. Idén például kaptam adatokat egy óvodától, a gyerekek és óvó nénik az intézmény udvarán fedezték fel a madarakat.

Gyerekeknek is nagyon jó élmény a megfigyelés, akár egy családi séta alkalmával megejthető a felmérés.

– Ez most a járványhelyzetben is megoldható – tette hozzá a koordinátor.

Túrkeve is bekerült egy közelmúltban megjelent turisztikai kiadványba.

A Kocsis Noémi által szerkesztett „Bakancslista, Magyarország – 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél” című kötetben Magyarország bagolyfővárosként említik meg a nagykunsági települést. Valóban kiemelkedő az egy négyzetméterre jutó baglyok tekintetében Túrkeve, persze sokak szerint más miatt is érdemes ellátogatni a városba.

Szolnokon is akadnak helyek, ahol szívesen nappaloznak ezek a madarak. A számlálás hétvégéjén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoportjának elnökhelyettese is a megyeszékhelyen kereste a baglyokat.

– Azt tapasztaltam, hogy a belvárosban, a Magyar út és Táncsics út közötti részeken megritkult a számuk, sajnos a Szapáry úton is kevesebben vannak, de két új helyen találtam több mint ötven egyedet. A református templom környékén és a Tófenék úton fedeztem fel őket – mesélte el Pálinkás Csaba, aki gyermekeivel lakóhelyén, Tószegen is „baglyozott”. A kistelepülésen is több mint ötven példány „nappalozgatott”.

Nagykörűben Rimóczi Árpád is gyűjtött baglyos adatokat. A Tisza-parti településen a templom környékét kedvelik az erdei fülesbaglyok, a Hunyadi, Dózsa György és Jókai utcák által szegélyezett területen nappalozik szívesen a mintegy százhúsz-százharminc példány.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.