A fazekasok földje Csesztregtől tizenöt kilométerre fekszik, a Belső-Őrség falvaiban: Magyarszombatfán, Gödörházán és Veleméren. A feljegyzések szerint már a 14. század közepén létezett és öröklődött ott a mesterség apáról fiúra.
Csesztregen is ismerték a gerencséreket. Van a faluban, a Rákóczi úton egy kis emelkedő, amit a régiek Gerencsér-partnak neveztek (hogy miért, az már elfelejtődött). Azután itt is ismerték a csúfolókat: „Röhög, mint a födőtt gölöncsér!”, „Gölöncsér, tökö, pöcsö csupa csér!”. Akinek nagyobb mennyiségű agyagra volt szüksége a faluban, csak felment a Júliai-Alpok nyúlványán lévő szőlőhegyre és ásott magának.
A Belső-Őrség és Zala megye találkozásánál fekvő vidék agyagos földje egyszerre volt áldás és átok az embereknek. Az esős idő szinte járhatatlanná tette az utat, lehúzta a bocskort, a cipőt az ember lábáról, a sovány szántó pedig kevés termést adott. De a boronafalú épületek falainak tapasztására, a sima, jól takarítható padozat kialakítására kiváló volt az agyag, ami sok-sok gerencsércsalád megélhetését is biztosította századokon át.
A Horváth Oszkár lányaival folytatott beszélgetés során emlékek, fazekasmunkák, fényképek és oklevelek bújtak elő – a szívekből, a polcokról és a szekrényekből. A lányok mesélték, hogy apjuk elbeszélése szerint az ő gyerekkorában Gödörházán egy fiúgyerekből suszter vagy gerencsér lett. Oszkár apja cipőket készített de ő inkább azt figyelte, hogy a fazekasok kezében egy darab földből mi alakul ki. Ezzel el is dőlt a sorsa: kitanulta a fazekasmesterséget.
Csesztregre kerülve az új családja segítségével fazekasműhelyt, égetőkemencét épített magának, és már készültek is a kuglófsütők, a tejesfazekak, a tálak, a gerincsütők, a zsírosbödönök, a tányérok, a poharak, a szereskorsók (a permetlé számára), a bugyigás korsók (cserépkorsók, fülükön kis nyílással), a vajrázók és társaik. Amikor egy útravalónyi termék elkészült, a család gondosan szekérre, szalma közé csomagolta az edényeket. Akkor Oszkár apósa befogta a lovat, és a két férfi elhajtott Somogyba.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Különleges programokkal várja az érdeklődőket a Magyar Képzőművészeti Egyetem.
A svéd rúdugrófenoménnak a mostani világcsúcsdöntés minden korábbinál édesebb.
Ma tárgyalják a Von der Leyen–Zelenszkij-tervet.
A valóságtól eltérő hiedelmeket, hiteket kellene elfogadnunk mások pszichikai kényelme érdekében.
Orbán Viktor nevét 1989. június 16-án ismerte meg az ország.
Lando Norris ponthátránya alaposan megnőtt a baleset következtében csapattársával szemben.
Az ukrán elnök interjújával kapcsolatos problémákról beszélt a Fidesz alelnöke.
Orbán Viktor nevét 1989. június 16-án ismerte meg az ország.
Lando Norris ponthátránya alaposan megnőtt a baleset következtében csapattársával szemben.
Az ukrán elnök interjújával kapcsolatos problémákról beszélt a Fidesz alelnöke.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
